Az a bírósági jogértelmezés, amely a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése ellenére kizárja az elmaradt kapcsolattartás pótlását, kiüresíti a különélő szülő és a gyermek közötti védett alapjogot, és így alaptörvény-ellenes – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2930/2022. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdéséből és XVI. cikk (1) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Bnptv.) 22/C. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bíróság minden olyan esetben rendelkezhet az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, amikor az elmaradt kapcsolattartás végrehajtását elrendelő végzés meghozatalának feltételei teljesülnek; az elmaradt kapcsolattartás pótlására a bíróság végzésének meghozatalától számított legkésőbb hat hónapon belül, a legközelebbi megfelelő időpontban kerülhet sor.
Az Alkotmánybíróság továbbá alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék támadott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmet nyújtott be arra hivatkozva, hogy volt házastársa akadályozta a kapcsolattartást azzal, hogy a gyermeke lejárt okmányát adta át a kapcsolattartásra, amikor külföldre kívánt utazni vele.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést fellebbezett részét részben megváltoztatva megállapította, hogy a sérelmezett időben esedékes folyamatos kapcsolattartás tekintetében a volt házastárs megszegte a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat.
Az indítványozó sérelmezte, hogy a bíróságok nem rendelték el a kapcsolattartás pótlását. Álláspontja szerint a bíróságok contra legem jogalkalmazással alaptörvény-ellenes döntéseket hoztak, amellyel megfosztották a kapcsolattartás utólagos pótlásától.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy ahogyan az a Bnptv. 22/C. §-a nyelvtani értelmezéséből is egyenesen következik, a Bnptv. nem zárja ki kifejezetten és ellentmondást nem tűrően az elmaradó kapcsolattartás pótlásának elmaradását akkor, ha a bíróság a döntését a kapcsolattartás eredeti időpontjához képest hat hónapon túl hozza meg.
A Budapest Környéki Törvényszék által választott jogértelmezés, amely kizárja az indítványozóéhoz hasonló esetekben az elmaradt kapcsolattartás pótlását, kiüresíti a különélő szülő és a gyermek közötti védett alapjogot, ekként ez a jogértelmezés az eljáró bíróság számára biztosított értelmezési tartományon kívüli, és így alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság ezért a támadott végzést megsemmisítette, és a Bnptv. vonatkozó szövegrészéhez alkotmányos követelményt fűzött.
