A bíróság jogértelmezése túlterjeszkedik az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor áthelyezi az egyértelműség követelményét egy jövőbeli időpontra, így tágítva ki egy népszavazási kérdés értelmezési kereteit – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1560/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a népszavazást szervező (kérelmező) az alábbi népszavazásra javasolt kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?” A kérelmező által előterjesztett kérdés hitelesítését az NVB megtagadta, kifejtve, hogy a kérdéssel kapcsolatban az egyértelműség követelménye nem érvényesül, mert bár a kérdés nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolható, valójában olyan jogkérdésben és fogalmi rendszerben való jártasságot igényel, amellyel csak a közvetlen érintettek, vagy a szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkezhetnek.
A kérelmező felülvizsgálati kérelme nyomán eljáró Kúria a támadott végzésével az NVB határozatát megváltoztatta, és a népszavazási kérdést hitelesítette.
A Kúria végzésében elvi éllel mondta ki, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi vizsgálatánál a szavak általános jelentése alapján annak elsődleges értelmezéséből kell kiindulni, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott, társadalmi-gazdasági ismeretekkel rendelkező racionális választópolgár a mondat nyelvtani értelme szerint értheti (elsődleges jelentés elve).
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria a támadott végzésben olyan jogértelmezést és olyan jogi alapelveket dolgozott ki, amelyek kiüresítik a népszavazási kérdések hitelesítése során a választópolgári egyértelműség vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a Kúria jogértelmezése valóban túlterjeszkedik az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor kitágítja az értelmezési kereteket.
A Kúria jogértelmezése a népszavazási kérdés egyértelműségének tartalmi- és idődimenzióját tágítja ki, egyrészt relativizálva magának a kérdésnek az egyértelműségét, másrészt áthelyezve az egyértelműség követelményét egy jövőbeli időpontra (azaz a kérdésnek nem kell ab ovo egyértelműnek lennie a hitelesítéskor, hanem csak a kampányidőszakot követően, a szavazás napján). Az Alkotmánybíróság ezért a támadott kúriai végzést megsemmisítette.
