Magyarországon jelenleg nem lelhető fel olyan specifikus jogszabályi rendelkezés, amely a kártevő rágcsálók jóllétére irányul. Ezért is számít hiánypótlónak az a cikk, mely a rágcsálóirtás állatvédelmi vonatkozásairól a Magyar Állatorvosok Lapja júliusi számában jelent meg az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak tollából. A kutatók kvantitatív vizsgálattal, online kérdőív segítségével mérték fel a rágcsálóirtás állatvédelmi szabályozásának megítélését a hazai lakosság körében, majd tapasztalataikat tanulmányban összegezték. A felmérés szerint a rágcsálóirtó tevékenység szigorúbb állatvédelmi szabályozását mind professzionális, mind lakossági szinten a rágcsálóirtókat nem használó válaszadók 84,6%-a, a rágcsálóirtókat használók 63,9%-a tartja szükségesnek.
A tanulmány szerzői (Tóth Szabina, Vetter Szilvia, Ózsvári László, Markovits Zsófia) hangsúlyozzák: bár a rágcsálófogó ragasztóknak és a mérgeknek a hatékonysága nehezen megkérdőjelezhető, ezen módszerekről, ill. a mechanikus csapdákról mind a tapasztalt, mind a rágcsálóirtásban tapasztalatlan válaszadók többsége úgy véli, hogy
nagymértékű szenvedéssel járhatnak, emellett pedig képesek jelentős károkat okozni a célállatfajokon kívül más (akár védett!) fajok egyedeiben.
A jelenlegi szabályok
A rágcsálóirtás szabályozásáért számos hazai és európai uniós jogszabály felel, amelyek a rágcsálóirtás különböző aspektusait érintik. A rágcsálóirtási kötelezettség elsősorban hazai szinten szabályozott, az uniós rendeletek csupán az élelmiszeripari vállalkozók védekezési kötelezettségére terjednek ki, a megvalósítás módjáról azonban nem rendelkeznek. A hazai jogszabályok közül a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. NM rendelet a legjelentősebb, amely az egészségügyi kártevők elleni védekezés részleteit taglalja, de emellett több jogszabály is kitér a védekezési kötelezettségre. Az egészségügyi kártevőirtószerekkel végzett tevékenység szabályait a 16/2017. EMMI rendelet részletezi.
A biocid hatóanyagokkal és termékekkel kapcsolatban a legfontosabb jogszabály az Európai Parlament és a 528/2012/EU Rendelete, amely tartalmazza a biocid hatóanyagok és termékek engedélyezésére, valamint a biocid
termékek előállítására és forgalmazására vonatkozó részletes előírásokat. A nem biocid termékekre vonatkozóan nem létezik egységes uniós szabályozás, valamint ezen termékek értékelése nem kötelező a biocid hatóanyagok és termékek esetében meghatározott szempontok szerint.
Magyarországon a tisztán fizikai vagy mechanikai ráhatással működő termékek forgalmazása nem kötött külön hatósági engedélyhez.
Állatvédelmi tekintetben Magyarországon a rágcsálóirtás jelenleg csekély mértékben szabályozott, a jövőben javasolt a területen részletszabályok kialakítása a jogalkotó részéről, megfontolás tárgyává téve – állatjólléti és természetvédelmi okokból, igazodva a nemzetközi trendekhez – a legkevésbé humánus módszerek korlátozását is
– hangsúlyozzák tanulmányukban az Állatorvostudományi Egyetem kutatói.
A teljes tanulmány – a kapcsolódó kérdőíves felmérés eredményeivel – ITT elérhető.
