Az ügyészek nemcsak a büntetőeljárásokban vesznek részt, más területeken is dolgoznak azért, hogy a jogsértéseket megszüntessék. Vizsgálják többek között az ingatlanközvetítők szerződésblankettáit, hogy azok ne tartalmazhassanak a megbízókra rendkívül hátrányos rendelkezéseket. – Az ingatlanközvetítői szerződésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztályának vezetője osztja meg.
Az ingatlaneladás életünk egyik legfontosabb jogügylete, ezért kiemelt figyelmet fordítanak az ügyészek arra, hogy az ingatlanközvetítői szerződések megfeleljenek a jogszabályoknak és a bíróságok által meghatározott követelményeknek.
Az ingatlanközvetítői szerződés általában ún. blankettaszerződés, tehát olyan szerződés, amely tartalmát az egyik fél – ebben az esetben az ingatlanközvetítő – előre meghatározza abból a célból, hogy azzal a tartalommal kössön szerződést az ügyfeleivel. A blankettaszerződések nem feltétlenül a jogszabályok rendelkezéseit tartalmazzák, ugyanakkor azoktól csak akkor lehet eltérni, ha ehhez a megbízó – aki rendszerint az ingatlantulajdonos – hozzájárul, és a jogszabály is megengedi. A hozzájárulást a megbízó azzal adja meg, hogy aláírja a szerződést.
Fontos tehát aláírás előtt átolvasni, értelmezni a blankettaszerződést is, és ha szükséges, szakmai segítséget kérni!
Az ügyészek megvizsgálhatják a szerződésblankettákat, és ha olyan rendelkezést találnak, amit a megbízóra rendkívül hátrányosnak tartanak, pert indítanak az ingatlanközvetítő irodával szemben. A cél az, hogy az iroda ne alkalmazhasson ilyen szerződési rendelkezést.
Az ügyészi vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy
megbízókra nagymértékben előnytelen szerződési feltételek legjellemzőbben a díjazás körében jelentkeznek.
Az ingatlanközvetítői szerződés jellemzően úgynevezett sikerdíjas szerződés, vagyis a díj a közvetítőnek csak akkor jár, ha adásvételi-, bérleti- vagy egyéb hasznosítási szerződést meg is kötötték a segítségével.
Ha a közvetítés sikertelen volt és nem kötötték meg a felek a szerződést, a közvetítő nem tarthat igényt a díjra. Ekkor csak a szükséges és indokolt költségeinek megtérítését kérheti.
A költségtérítést nem lehet a sikerdíj meghatározott részében, százalékában meghatározni, hanem a közvetítő ténylegesen elvégzett munkájához és felmerült költségeihez kell igazodnia. Ez összegszerűen jelentős különbség lehet.
Ha a megbízó beleegyezik, szólhat úgy is a szerződés, hogy díjazás jár eredménytelem közvetítés esetére is, de ebben az esetben is lényeges, hogy a díj nem a teljes díj, hanem annak csak egy része, aminek a tényleges és elszámolható tevékenységgel arányosnak kell lennie.
