Elfogadta az Országgyűlés július 7-én pénteken a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter korábban védelmi költségvetésnek nevezett.
A parlament 121 igen és 44 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt.
Varga Mihály a törvény általános vitájában azt mondta, a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, “mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll“ – tette hozzá.
A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés négy százalék, az infláció hat százalék, a GDP-arányos hiánycél pedig 2,9 százalék lesz.
A költségvetés tartaléka 220 milliárd forint, és a kabinet törekvése, hogy amennyiben a GDP az előre jelzett felett nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére fordítja.
Az államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7 százalék lehet az idén év végére tervezett 69,7 százalék után.
Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárd forintban állapították meg.
2024-ben is nullszaldós lesz a hazai működési költségvetés, bevételi és kiadási főösszege is 34 150 milliárd forint.
Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024-es kiadási főösszegét 3605 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2479 milliárd forintban, hiányát 1125 milliárd forintban állapították meg.
Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 2541 milliárd forintról 3144 milliárd forintra.
2024-ben is része marad a költségvetésnek a rezsivédelmi alap 1340 milliárd forintos előirányzattal az idei 2579 milliárd forint helyett, ebből lakossági rezsivédelemre 917 milliárd forint áll rendelkezésre. Az alaphoz a központi költségvetés 483 milliárd forintos támogatásán kívül különadók formájában hozzájárulnak az energiaszektor szereplői 513 milliárd, a légitársaságok 39 milliárd, a gyógyszergyártók pedig 17 milliárd forinttal, a bányajáradékból 192 milliárd, a távközlési adóból 95 milliárd forint folyik be az alapba.
A honvédelmi alap ugyancsak szerepel a jövő évi költségvetésben. Kerete az idei 842 milliárd forintról 2024-ben 1309 milliárd forintra nő, ezzel az összes honvédelemre fordított kiadás több lesz, mint a GDP két százaléka, ami meghaladja a NATO-elvárást. Az alap bevételeit a központi költségvetés 822 milliárd forintos támogatása, valamint a pénzügyi szervezetek 253 milliárd forintos befizetései és a biztosítási adóból befolyó 234 milliárd forint adja. Az alap forrásai legnagyobb részét a légierő képességeinek, a szárazföldi képességeknek, továbbá a katonai infrastruktúrának a fejlesztésére fordítják.
A pénzügyminiszter a törvény benyújtásakor azt mondta,
jövőre több mint 3300 milliárd jut a családok támogatására, több mint 3430 milliárd forint oktatásra, a nyugdíjkiadások pedig meghaladják 6500 milliárd forintot.
Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 178 milliárd forint helyett jövőre 226 milliárd forint lesz erre a juttatásra. A 13. havi nyugdíj visszaépítésére 449 milliárd forintot, nyugdíjprémiumra pedig 20,5 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé.
Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot az idei 4033 milliárd forint után. Ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható.
A helyi önkormányzatok támogatásaira 1049 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 968 milliárd forinttal szemben. Az önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást is fizetniük kell, ennek összege az idei 237 milliárd forintról 307 milliárd forintra emelkedik.
Nagy meglepetések a 2024-es költségvetésben – kétszámjegyű bevételnövekedéssel kalkulálnak – Szakértői kommentár!
Magyarország 2024. évi költségvetése jónéhány adónem esetén kétszámjegyű bevételnövekedéssel kalkulál. Az extraprofitadók fenntartása mellett a Honvédelmi Alap további jelentős megtámogatása is szembetűnő a jövő évre vonatkozóan.
“A legfontosabb adónemek tekintetében kivétel nélkül bevételnövekedéssel, esetenként kétszámjegyű emelkedéssel kalkulál az elfogadott költségvetés, amely sok érdekes kérdést felvet” – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Ami a legfontosabb adónemeket illeti, az általános forgalmi adó esetében közel 7%-os emelkedést prognosztizálnak, így ebből az adónemből 2024-re már közel 8.600 milliárd forintot várnak. Itt felvetődik a kérdés, hogy az infláció leszorítására irányuló törekvések vajon hogyan fogják segíteni ennek a bevételi tervnek az elérését, de a jelenleg erős forint későbbi gyengülése mindenképpen jótékonyan hathat ezzel összefüggésben.
A második legnagyobb bevételi forrást jelentő személyi jövedelemadó tekintetében 10%-os növekedéssel számolnak, amely előrevetíti, hogy további bérfejlesztésekkel (és esetlegesen minimálbér-emeléssel) kalkulál a kormány.
A társasági adó tervezett bevételi összege 150 milliárd forinttal nő, ez legfőként a globális minimumadó bevezetéséből (amit a 2024-es évre már fizetni kell) adódhat. Ezzel összefüggésben Bagdi Lajos megjegyezte, hogy az őszi adócsomagban várhatóak az ezzel kapcsolatos részletszabályok, de 2-3000 cég biztosan érintett lesz, amelynek ezzel foglalkoznia kell.
Számottevőnek tekinthető a kisvállalati adó (KIVA) 24%-os és a kiskereskedelmi adó 22%-os növekedése. KIVA adónemből már csaknem 230 milliárd forintot várnak, amely jól példázza ezen adónem sikerességét és a társaságok adózásában egyre növekvő szerepét.
A szektorális adók közül a fentiekben említett kiskereskedelmi adó mellett minden extraprofit adó velünk marad, egyes adónemekből a tervezett bevétel csökkenni fog (pl. bankadó, gyógyszergyártói adó, Robin Hood adó), míg mások kapcsán növekedéssel kalkulálnak (biztosítási adóból 7%-al, a jövőben már „zöld adó”-ként aposztrofált légiforgalmi adóból 12%-al nagyobb összeget várnak).
Jelentősnek mondható még a jövedéki adó 15%-os növekedése, amelyet a korábban már bejelentett – üzemanyagokat terhelő – jövedéki adó emelés fedezhet.
Végül Bagdi Lajos hozzáfűzte, hogy a banki befektetések hozamán fizetendő 13%-os szociális hozzájárulási adó a Niveus Consulting Group számítása szerint közel 50 milliárd forinttal segítheti a költségvetést.
