Elfogadta a bukaresti képviselőház hétfőn a nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amely ötéves türelmi idő után növelné a szolgálati nyugdíjakra jogosultak – többek közt a bírák, ügyészek, katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak – esetében a nyugdíjkorhatárt.
Az Agerpes hírügynökség Adrian Solomon szociáldemokrata szakbizottsági elnököt idézve azt írta:
a törvény célja, hogy a speciális nyugdíjakat is a szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális, járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazott szinthez igazítsák.
A képviselő szerint a törvény nem a különnyugdíjak eltörléséről, hanem “a járulékalapú nyugdíjakra történő fokozatos áttérésről” rendelkezik, ami 2043-ig valósul majd meg.
Romániában a bírák és az ügyészek múlt hét óta a halasztható perek elnapolásával tiltakoznak a speciális nyugdíjak tervezett reformja ellen, arra hivatkozna, hogy a nyugdíjkorhatár hirtelen megemelése “kiürítené” az amúgy is létszámhiányos igazságszolgáltatást, vagyis a bírák és az ügyészek tömegesen kérvényeznék nyugállományba helyezésüket.
Korábban a rendőrök és börtönőrök is munkalassítással, illetve túlbuzgósággal tiltakoztak a szolgálati nyugdíjak tervezett reformja ellen, amely megfosztaná őket a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségétől.
A hétfőn megszavazott törvénytervezet a bírák és ügyészek esetében 60, minden más foglalkozásnál – a fegyveres testületeket is beleértve – a Romániában általános 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetése azonban csak öt év türelmi idő után, fokozatosan kezdődne meg.
A romániai speciális nyugdíjak reformjának másik alapelve az, hogy
egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, a nyugdíjaknak az országos átlagbért meghaladó részére pedig a tervezet szerint 15 százalékos adót vetnek ki.
A román sajtó által “luxusnyugdíjként” emlegetett, az átlagnyugdíjak többszörösére rugó, külön törvények által szabályozott, nem a társadalombiztosítási alapból, hanem az állami költségvetésből fizetett speciális nyugdíjak eltörlése vagy korlátozása a 2020-as parlamenti választási kampány egyik kiemelt témája volt. A nyugdíjrendszer reformjára Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) is kötelezettséget vállalt, így ennek teljesítése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat.
A speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet egyelőre nem továbbították az államfőhöz kihirdetésre, hanem visszaküldték a szenátusba, a képviselőházban ugyanis jelentős mértékben módosult a törvény szövege. A kormánypártok attól tartanak: a kétkamarás parlament elvének sérülése miatt elbukná az alkotmányossági kontrollt, ha a szenátusnak nem lenne alkalma megvitatni a képviselőházban bevezetett lényegi módosításokat.
