Az 1000 négyzetmétert meg nem haladó területű ingatlan esetében 300 Ft/négyzetméter, illetve az 1000 négyzetmétert meghaladó területű ingatlan esetében 320 Ft/négyzetméter adóterhelés (62,9%-162,9 %) súlyosan aránytalan, elkobzó jellegű – szögezi le az Alkotmánybíróság III/869/2023. számú, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a települési adóról szóló 29/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendeletének 2016. január 1-jétől 2018. december 31-ig hatályos 7. § a) és b) pontját, valamint megtiltotta e rendelkezések alkalmazását a Fővárosi Törvényszék előtt 108.K.702.703/2021. számon folyamatban lévő ügyben.
A támadott rendelet az önkormányzat területén fekvő ingatlanokra települési adót vezette be, amelynek alapja az ingatlan négyzetméterben számított területe.
A települési adó mértéke az 1000 négyzetmétert meg nem haladó területű ingatlan esetében 300 Ft/négyzetméter, míg az 1000 négyzetmétert meghaladó területű ingatlan esetében 320 Ft/négyzetméter.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az előtte folyamatban lévő per felperesének tulajdonában álló ingatlanaira vonatkozóan az adóhatóság a rendelet alkalmazásával konfiskáló, súlyosan eltúlzott és aránytalan mértékű települési adót állapított meg, mivel
az adómérték összege egy vagy két év alatt felemészti az ingatlanok értékét, egyes esetekben meghaladja a földterület piaci értékét.
Mindezekre tekintettel a rendelet sérelmezett rendelkezései sértik a tulajdonhoz való jogot, valamint az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdését, amely alapján az adókötelezettség kizárólag a teherbíró és a teherviselő képesség szintjéig terjedhet.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az ügyben alkalmazott adóterhelés (62,9%-162,9 %) jóval meghaladta a határesetet képező tartományt, és az önkormányzat beadványa sem tartalmazott olyan értékelhető indokot, amely alkalmas lett volna az ilyen szintű adómérték arányosságának igazolására, továbbá ilyet az Alkotmánybíróság sem azonosított eljárása során.
A támadott adómérték tehát súlyosan aránytalan, elkobzó jellegű volt,
ezért az Alkotmánybíróság a támadott, korábban hatályos rendelkezést alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és elrendelte az alkalmazási tilalmát.
