A kórházak által kihelyezett inkubátorokban hagyott újszülöttek elhelyezésüket követően nevet kapnak a kórház dolgozóitól, mely névvel a híradásokból mindenki számára megismerhetővé válnak. Ez a gyakorlat. De vajon ezzel a névvel él tovább a gyermek? Hogyan szabályozzák a névadást a hatályos szabályok? – A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálta a gyakorlatot.
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény vonatkozó szakasza szerint: „A kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez.”
Azoknak az édesanyáknak azonban, akik bármely okból úgy ítélik meg, hogy nem képesek gyermekük részére a megfelelő életkörülményeket biztosítani a családban történő nevelkedéshez, lehetőségük van a gyermeket születését követően a kórházakban erre kijelölt inkubátorban elhelyezni és ezzel állami gondoskodásra bízni.
Magyarországon jelenleg 30 egészségügyi intézmény nyújt lehetőséget arra, hogy az a szülő, aki szülői felügyeleti jogáról le kíván mondani, a gyermekét születését követően babamentő inkubátorban helyezze el.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:127. § (1) bekezdés e) pontja akként rendelkezik, hogy „nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik.”
A hatályos szabályok szerint tehát
az édesanya számára 6 hét áll rendelkezésre, hogy döntését véglegessé tegye vagy visszavonja.
A Ptk. vonatkozó szakasza a köznyelvben „babamentő inkubátorként” ismert kifejezést tölti meg jogi tartalommal. Ahogyan az a kifejezésből is következik, az inkubátorok a csecsemők érdekeit szolgálják – elkerülve ezáltal az „eldobott csecsemők” sorsát – és egyben a válságos élethelyzetben lévő édesanyák számára nyújthatnak segítséget. Az olykor nehéz döntés eredményeként
elhelyezett csecsemők jogi helyzete az elhelyezésüket követő 6 hét elteltével hatályosul: ettől az időponttól kezdve a szülő már nem tudhat gyermeke további sorsáról, a gyermek a szülő hozzájárulása nélkül ipso iure örökbefogadhatóvá válik.
Milyen nevet kap a csecsemő? – avagy a gyermek névviseléshez való joga
Egy inkubátorban elhelyezett gyermekről minden esetben beszámolnak a hírportálok, ekkor mindenki számára ismerhetővé válik, hogy a gyermeket pontosan hol és hány órakor helyezték el és az egészségügyi intézmény által a csecsemőnek adott név is nyilvánossá válik. De vajon ezzel a névvel él tovább a gyermek?
A Ptk. 4:151. § (1) bekezdés b) pontja szerint
„a gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen.”
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés l) pontja értelmében a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja a gyámhatósági névmegállapítással kapcsolatos, a Ptk. 4:151. §-ában meghatározott hatásköröket.
A Ptk. vonatkozó szakaszának rendelkezéseit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 21. §-a és 62.-63. §-ai egészítik ki. A Gyer 21. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat jegyzője, ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, határozattal dönt a gyermek családi és utónevéről, egyidejűleg a Gyer. 62. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapítja a képzelt szülők adatait.
Mindezek értelmében jogszabályi követelmény a gyermek nevének települési önkormányzat jegyzője általi meghatározása, arra tehát az inkubátort biztosító egészségügyi intézmény dolgozói nem jogosultak.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot folytatott annak megállapítására, hogy a gyakorlatban is érvényesülnek-e a vonatkozó jogszabályi követelmények, miszerint az inkubátorokban talált gyermekek nyilvánosságra hozott nevei (így például: Hajnal Marcell, Réthy Ferenc, Szombati Martin) a későbbiekben megváltoztatásra kerülnek, vagy a nyilvánosságra hozott név adott esetben egész életükre nézve bárki számára elérhető lesz, felfedve ezáltal az inkubátorban elhelyezés körülményeit is.
A vizsgálat lezárásával a Hatóság megállapította, hogy
a vizsgált városok kórházainál lévő babamentő inkubátorokban elhelyezett, ismeretlen szülőktől származó gyermekek esetében valóban megváltoztatásra kerültek a gyermekek nyilvánosságra hozott nevei, biztosítva ezáltal személyiségi jogaik védelmét.
A NAIH tehát nem tárt fel jogsértést,
a babamentő inkubátorokban elhelyezett gyermekek személyiségi jogai a nyilvánosságra hozott adatok alapján nem sérülnek.
