Az Országgyűlés 2023. május 3-án elfogadta a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) módosítását, amely egyrészről a vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést, másrészről pedig a közbeszerzések lebonyolításával kapcsolatos szabályrendszer hatékonyabbá, áramvonalasabbá tételét szolgálja. A főbb módosításokat a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda foglalta össze.
Közelről érinti a közbeszerzések hazai szereplőit, hogy a jogszabálymódosítás értelmében
az ajánlatkérők a jövőben olyan esetben is eredménytelenné nyilváníthatják a közbeszerzési eljárásokat, ha a legkedvezőbb ajánlat elfogadása súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét
– mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda közbeszerzési jogi szakértő partnere.
Az új érvénytelenségi ok reflektál arra a helyzetre, hogy az ajánlatkérők a piaci folyamatok gyors változása mellett egyre kevésbé tudják jól meghatározni az eljárásban érvényesen megajánlható ár felső határát, ezért a legkedvezőbb ajánlatról is kiderülhet, hogy az abban szereplő ár túlzottan magas vagy az ajánlattevő manipulatív árazást alkalmazott, ezért annak elfogadása érdeksérelemmel járna az ajánlatkérő számára. A jogszerűen eljáró ajánlattevők védelmét szolgálja az a garanciális szabály, hogy
az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánítását az összegzésben köteles indokolni, azt megelőzően pedig lehetőséget kell adnia az érintett ajánlattevő részére, hogy bemutassa az ajánlatában szereplő ár, illetve az érintett árösszetevők arányosságát.
A közbeszerzési eljárások hatékonyságát célozza a módosítás, miszerint
az ajánlatkérők szélesebb körben folytathatnak le eljárási cselekményeket, ha észlelik, hogy a közbeszerzési eljárás eredménye (illetve eredménytelensége) jogsértő volt és az ilyen eljárási cselekmény útján a jogsértés orvosolható.
Az ajánlatkérők a jogsértés orvoslása céljából mindeddig csak hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására hívhatták fel az ajánlattevőket, ráadásul kizárólag a támogató vagy ellenőrző szerv megállapítása esetén. A Niveus Legal szakértőjének megítélése szerint az utóbbi korlátozások indokolatlanul hátráltatták az ajánlatkérőket abban, hogy az eljárás során vétett hibákat kijavítsák, a megnövekedett mozgástér így várhatóan növeli az eredményes közbeszerzési eljárások arányát.
A közbeszerzési eljárások felgyorsítását célozza továbbá, hogy
a jövőben nem vonatkozik a 10 napos szerződéskötési moratórium szabálya a keretmegállapodás és a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával történő szerződéskötésre,
a felek tehát a szerződésüket már ezen időtartam eltelte előtt megköthetik.
Egy másik módosítás értelmében dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén jelentős erőforrást takaríthat meg az ajánlatkérő azzal, hogy
előbb értékeli és csak azt követően bírálja el a legjobbra értékelt egy vagy több ajánlatot, ezáltal nem szükséges feleslegesen elbírálnia azon ajánlatokat, amelyek nyilvánvalóan nem lesznek nyertesek.
A jogalkotó uniós normával összhangban változtat továbbá egyes jogorvoslati határidőkön, valamint eltörli a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megindítására vonatkozó szubjektív határidőket, a jövőben tehát nem lesz külön bizonyítási kérdés, hogy az eljárást kezdeményező szervezeteknek vagy személyeknek mikor jutott tudomására a jogsértés. A jogalkotó a szubjektív határidőkkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák kezelésére több kísérletet is tett az elmúlt években, azonban a várt eredmény elmaradása miatt végül a szubjektív határidők kivezetése mellett döntött.
A Kbt. rendelkezéseinek módosításai szakaszosan lépnek hatályba. A rendelkezések egy része a kihirdetést követő harmadik napon, míg más rendelkezések 2023. szeptember 1-én, illetve 2023. október 12-én lépnek hatályba, “ezért javasolt, hogy a közbeszerzések rendszeres résztvevői mielőbb tanulmányozzák az új eljárási szabályokat” – jegyezte meg Halmos Tamás.
