Nem hozható fel olyan észszerűen elfogadható, a képviselői egyenlőség elve érvényesülését és a képviselői tevékenység korlátozását alkotmányosan alátámasztó érv, amely megalapozná, hogy a képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére is kiterjedjen – szögezi le az Alkotmánybíróság II/480/2020. számú, jogszabályi rendelkezések megsemmisítéséről szóló határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és 2023. június 30-i hatállyal megsemmisítette az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49. § (1) bekezdésének azokat a rendelkezéseit, melyek alapján a házelnök által elrendelt kitiltás esetén az országgyűlési képviselő az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló egyéb épületekben sem tartózkodhat. A megsemmisítést követően a kitiltás hatálya csak az Országház területére vonatkozik.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49/A. § (1)–(6) bekezdésének rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezért azokat szintén jövőbeli hatállyal megsemmisítette.
Az indítványozó országgyűlési képviselők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint az országgyűlési törvény több rendelkezése is sérti a képviselők alkotmányos jogait. A támadott rendelkezésekben foglalt szankciók, amelyek az országgyűlési üléseken folytatott magatartásukkal vagy felszólalásukkal összefüggésben szabhatók ki, álláspontjuk szerint a véleménynyilvánítás szabadságát szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák. Az új szankcióként bevezetett azonnali hatályú kitiltás az indítvány alapján pedig sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel alkalmas arra, hogy több hónapra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását, ami az elérni kívánt célhoz (az Országgyűlés rendjének fenntartásához) szükségtelen.
Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a képviselői tevékenység fegyelmi szankcióval történő korlátozása (szavazati jog gyakorlásának korlátozása, kitiltás) sem a hazai, sem a nemzetközi szabályozásban nem ismeretlen. Azonban az Országgyűlés irodaháza teljes területére, így a bizottsági üléssel esetlegesen sem érintett területeire is kiterjedő kitiltás (az ezt megtestesítő belépési tilalom), illetve az irodaházban tartandó bizottsági ülésektől a kitiltás hatálya alatt álló képviselő(k) távoltartása szükségessége között alkotmányjogi szempontból ellentmondás feszül.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a támadott szabályozás mellett
nem hozható fel olyan észszerűen elfogadható, a képviselői egyenlőség elve érvényesülését és a képviselői tevékenység korlátozását alkotmányosan alátámasztó érv, amely megalapozná, hogy a képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére is kiterjedjen.
Az Alkotmánybíróság erre tekintettel úgy határozott, hogy a támadott 49. § (1) bekezdés egyes szövegrészeit a jövőre nézve megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság szerint másrészt
az Alaptörvény egyetlen rendelkezése sem teremti meg az Országgyűlés plenáris ülésén a szavazati jog meghatalmazás útján történő gyakorlásának lehetőségét.
Az Országgyűlés ülésén történő határozathozatalt az Alaptörvény kifejezetten képviselői jelenléthez köti, ez alóli kivételként pedig nem tartalmaz rendelkezést a megbízás útján történő szavazati joggyakorlásra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény 49/A. § (1)–(6) bekezdésének rendelkezései is alaptörvény-ellenesek, így azokat megsemmisítéséről is ugyanolyan hatállyal döntött.
Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők indítványának egyéb részeit elutasította.
