A királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk a hazai ügyészségi szabályozás kezdőpontjának tekinthető. Ekkor létrejött egy olyan igazságügyi szervezet, amely Európa és a világ hasonló szervezeteinek élvonalába tartozott, és a törvényesség és igazságosság egyik fő letéteményesévé vált Magyarországon. Az 1871-es ügyészségi törvényjavaslat általános indokolása kifejtette az új szervezet felállításának szükségességét és jogállásának jellemzőit. E szerint Magyarországon „… oly közegnek felállitása, mely a közvádat képviselje, mulhatlanul szükséges” és „a bünvádi perben müködő közegek közt a teendők akként osztassanak fel: hogy a biró, közvádló és védő külön természetü teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bizassanak.”
A tanulmány az ügyészségi szervezet létrejöttét a korabeli irodalom és országgyűlési anyagok felhasználásával mutatja be.
