A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról fogadott el törvénytervezetet szerdai ülésén a kétkamarás román parlament szenátusa, amelyben egyebek mellett értékhatárt vezet be a hivatali visszaélés meghatározásánál – tudatta az Agerpres hírügynökség.
Az új meghatározás szerint
a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekmények, ha egy köztisztségviselő tudatosan törvénysértő módon látja el (vagy nem teljesíti) hivatali kötelességét, és az ezáltal okozott kár meghaladja a 250 ezer lejt (19,2 millió forint).
Egy másik pontosítás szerint
azzal is hivatali visszaélést követ el egy hivatalnok, ha valakit faji, nemzetiségi, etnikai, nyelvi, felekezeti, szexuális, politikai, vagyoni, egészségügyi vagy életkori alapon hátrányosan megkülönböztet.
A Btk.-t az indoklás szerint azért kellett módosítani, mert az utóbbi években több előírását alaptörvénybe ütközőnek minősített az alkotmánybíróság.
A román média felidézte, hogy 2017-ben Bukarestben és az ország más nagyvárosaiban százezrek vonultak utcára, amikor az akkori szociáldemokrata kormány sürgősségi rendelettel enyhített a Btk. korrupcióellenes szigorán. A tiltakozók akkor úgy értékelték, hogy a rendelet a korrupt politikusokat védi.
Az elhíresült – a tüntetések hatására néhány nap múlva hatályon kívül helyezett – 13-as sürgősségi kormányrendelet is a hivatali visszaélésre, valamint a hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó Btk.-cikkelyeket módosította, az indoklás szerint azért, hogy a törvénykönyvet összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. Az akkori rendeletben 200 ezer lejnél húzták (volna) meg az értékhatárt a hivatali visszaélés büntethetőségére.
A kormány mostani tervezetében nem szerepelt semmilyen értékhatár a hivatali visszaélésnél, az erre vonatkozó módosító indítvány a szakbizottsági vita során fogadták el a kormánykoalíció törvényhozói. A Digi 24 hírtelevízió szerint a mulasztásra a törvényszövegek jogharmóniáját ellenőrző törvényhozási tanács hívta fel a szenátorok figyelmét, amely véleményezésében kiemelte, hogy a 2016-os alkotmánybírósági határozat szerint szükséges valamilyen küszöbértéket meghatározni. A szakértői testületet most az a Florin Iordache vezeti, aki 2017-ben igazságügyi miniszterként kidolgozta a közfelháborodást kiváltó 13-as sürgősségi kormányrendeletet, majd a tüntetők nyomására benyújtotta lemondását.
A Btk.-módosítás végső formájáról a képviselőház hivatott dönteni.
