Lejárt tartozások miatt 409 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly, elsősorban követeléskezelők, közműcégek, mobilszolgáltatók. Az esetek túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti tartozást akartak beszedni. Továbbra is kevés magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, holott harmincmillió forint alatt ez a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igényérvényesítésnek.
A fizetési meghagyásos eljárás lejárt pénzkövetelések, például ki nem fizetett számla, kölcsön vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget, már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást, magánszemély, cég vagy például társasház is.
Hárommillió forintig nem is lehet közvetlenül bíróságon peres eljárást indítani, ezekben az esetekben a legkézenfekvőbb megoldás a fizetési meghagyásos eljárás megindítása.
Míg három- és harmincmillió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható.
2022-ben 409 304 fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek, 9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsődleges oka, hogy a követeléskezelő cégek a tavalyi utolsó negyedévben visszafogták működésüket. A korábbi évekhez hasonlóan a kérelmek túlnyomó többsége tavaly is tízezer és hárommillió forint közötti követelésről szólt, és szinte kizárólag jogi személyek kezdeményezték. Továbbra is kevés magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, az összes eljárás mintegy 3 százaléka köthető hozzájuk. Holott hárommillió forint alatt ez a legegyszerűbb módja annak, hogy hozzájussanak jogos pénzkövetelésükhöz, legyen szó akár magánkölcsönről, károkozásról vagy bérletidíj-tartozásról.
Kissé nőtt az ellentmondások száma, a követelések 6,3 százalékát vitatták a kötelezettek (az adósok). Ilyenkor a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezője dönthet arról, hogy lemond a követeléséről vagy bíróságon folytatódik az eljárás.
Jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján tavaly 328 ezer végrehajtás indult, ez 11 százalékkal kevesebb mint 2021-ben.
Ha fizetési meghagyás érkezik, át kell venni
„Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképp vegye át, mert az a legrosszabb, ha nem foglalkozik vele. Ha ugyanis másodszorra sem veszi át a hivatalos iratot, akkor a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik, és az jogerőre emelkedik. Ha valaki nem ért egyet a követeléssel, például azért, mert túl nagy összeg szerepel benne vagy időközben már rendezte a tartozást, ellent kell mondania, amelynek nincsen díja” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Természetes személyeknek ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat. Ellentmondani csak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napig lehet, azt követően a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik. Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást. Amennyiben ugyanakkor a kötelezett határidőn belül ellentmond, akkor a fizetési meghagyás egyrészt hatályát veszti, másrészt a nemperes eljárás perré alakul át, és bíróságon folytatódhat.
„Csak akkor érdemes ellentmondani, ha alaptalan vagy túlzott a követelés. A tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb rendezni kell, és a bírósági eljárás költségeit, valamint a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnie annak, aki elveszíti az ellenmondás folytán induló pert. Ha a követelés jogos, de valaki nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérnie az eljáró közjegyzőtől”
– teszi hozzá a MOKK elnöke.
A közjegyzőnél lehet kérni a tartozás részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő meghosszabbítását is.
Erre ugyancsak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség, természetes személyeknek szóban, személyesen bármely közjegyzőnél vagy papíralapon az eljáró közjegyzőnél. Jogi személyek és az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus iratbeadásra kötelezettek elektronikusan kérhetik a fizetési könnyítést. Fontos azonban, hogy a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet mindenképpen indokolni kell, amely díjköteles beadvány.
A kötelezettnek részleteznie kell ugyanis, hogy milyen mértékű halasztást kér vagy hogy a tartozást mekkora részletekben, milyen időszakonként, összesen hány részletben tudja megfizetni. Továbbá nyilatkoznia kell a jövedelmi, vagyoni viszonyairól, amelyből megállapítható, hogy miért nem tud a teljesítési határidőre fizetni.
A fizetési könnyítés iránti kérelem határidőben történő benyújtását követően a közjegyző helyt adhat a kérelemnek. Ám ez esetben pontosan kell fizetni minden részletet, mert ha valaki bármely részlet megfizetését elmulasztja, akkor az egész tartozás esedékessé válik, és a kérelmet előterjesztő fél megindíttathatja a végrehajtási eljárást a meg nem fizetett teljes összegre.
