Németország kérésére az Európai Unió Tanácsa elhalasztotta az új gyártmányú benzin- vagy dízelmotoros autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról szóló végszavazást – tájékoztatott az uniós tanács elnökségét januártól féléven át betöltő Svédország illetékes diplomatája pénteken.
A név nélkül nyilatkozó diplomata brüsszeli újságíróknak elmondta, Németország további biztosítékokat szeretne kapni Brüsszeltől arra vonatkozóan, hogy 2035 után is használhatók szintetikus üzemanyagok a gépjármű-motorokban.
Tájékoztatása szerint az EU szakminiszterei kedden szavaztak volna a jogszabályról, azonban a tagállamok EU-nagykövetei úgy döntöttek, hogy visszatérnek a kérdésre, és egy későbbi ülésre halasztják a szavazást.
Volker Wissing német közlekedési miniszter korábban kijelentette: országa mindig is világossá tette, hogy az Európai Bizottságnak javaslatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy 2035 után hogyan lehetne szintetikus üzemanyagokat használni a belsőégésű motorokban.
Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam október végén jutott megállapodásra a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról.
Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében
a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el.
A rendelkezés szerint a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazhatnak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal. Olaszország, Lengyelország és Bulgária is fenntartását fogalmazta meg az intézkedéssel kapcsolatban.
