Az ügyészség több biztosító általános szerződési feltételeit támadta amiatt, mert az általános 5 év helyett 1, illetve 2 éves elévülési időket alkalmaztak a fogyasztókkal szemben. A 2 éves elévülési idő alkalmazása az érintett perben hozott jogerős döntés szerint is tisztességtelen és ezért érvénytelen.
Megerősítést nyert a másodfokú eljárásban az, hogy a biztosító által a teljesítéshez kért dokumentumok egy részének (pl.: orvosi dokumentumok, mint a boncolási jegyzőkönyv, halál utáni orvosi jelentés, vagy a hatósági okiratok, így jogerős közigazgatási határozatok) a biztosító által a fogyasztótól elvárt beszerzése és megküldése jogellenes.
Megállapította továbbá a bíróság, hogy díjfizetési késedelem esetén tisztességtelen a felszólító levél díjának, valamint a biztosító részéről írásos tájékoztatást tartalmazó információs levél költségének fogyasztóra terhelése.
Tisztességtelen és ezért érvénytelen az a szerződési feltétel is, amely alapján a biztosítási eseményt a biztosítóhoz a szolgáltatási igénnyel együtt a biztosítási eseményt követő 8 napon belül be kell jelenteni, és tisztességtelen az a kikötés is, amelynek értelmében a biztosító a bejelentéseket, nyilatkozatokat csak akkor tekinti joghatályosnak, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
A szerződési feltételek azért tisztességtelenek, mert
azok a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítják meg.
A fenti, tisztességtelenséget megalapozó ok mellett az érthetőség és egyértelműség hiánya miatt is tisztességtelennek ítélte a bíróság a díjnövelés mértékének meghatározására vonatkozó szerződési feltételeket.
