2023. január 25. napján lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a közbeszerzési törvényt kiegészítve lehetővé teszi és szabályozza, hogy mikor és milyen mértékben kezdeményezhető egyes közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések módosítása az orosz-ukrán háború okozta építőanyag és építőipari termékek piaci áremelkedése miatt – emeli ki Brózmann Attila, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet szerinti szerződés módosítás a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződésekre vonatkozik, ezek közül is az építési szerződések módosítását teszi lehetővé a rendeletben szabályozott feltételek figyelembe vételével, amennyiben az építési szerződést 2022. február 24. napjáig kötötték meg, és az érintett szerződés alapján lefolytatandó valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor.
Hangsúlyozandó, hogy a közbeszerzési törvény szerződés módosítási lehetőségeit a kormányrendelet kiegészíti, tulajdonképpen bizonyos esetekre vonatkozó új szerződés módosítási jogcímként értelmezhető és alkalmazható a kormányrendelet.
A kormányrendelet alapján a szerződés módosítást a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek piaci áremelkedésére hivatkozva lehet kérni.
Az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletében teszi közzé.
A szerződés módosítása e rendelet szerint a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény esetén kezdeményezhető.
Az eljárás megindításához a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz szerződésmódosítási kezdeményezést kell benyújtania, amely tartalmazza a felhasználásra kerülő, az érvényesíteni kívánt áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek megjelölését, azok mennyiségét, illetve azokra az ajánlatadás során számolt költség mértékét az ajánlat részét képező árazott költségvetés figyelembevételével, továbbá a szerződésmódosítás keretében érvényesíteni kívánt többletköltséget. Az ajánlattevő megkeresését az ajánlatkérő az építésgazdaságért felelős miniszternek továbbítja.
A rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés, valamint, amennyiben szükséges, az ajánlatadáskori költség mértékét az ajánlatkérő megkeresése alapján az építésgazdaságért felelős miniszter szakvéleményében határozza meg.
Az ajánlatkérő az építésgazdaságért felelős miniszter szakvéleményében meghatározott, a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50%-át – az eredeti szerződéses érték 15%-át nem meghaladó összeg erejéig – vállalhatja át.
“A rendelet szerinti szerződésmódosítás alapján átvállalt költségnövekedés nyertes ajánlattevő részére történő megfizetésére 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, a végszámla kiállításakor van lehetőség, míg a 2024. július 1. napját követő teljesítési véghatáridejű szerződések esetén egy részszámlában és a végszámlában van lehetőség, amely esetben a részszámla kiállításának feltétele a kivitelezési munkák legalább 50%-os teljesítési készültsége” – zárta szavait Brózmann Attila, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
