A honvédelmi tevékenység kiemelt szerepe, az ország szuverenitásának védelme szempontjából kiemelt és speciális feladatok ellátása szükségszerűen speciális szabályok megalkotását és alkalmazását teszik szükségessé – szögezi le az Alkotmánybíróság II/395/2019. számú, jogszabály utólagos vizsgálatára irányuló indítványt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az országgyűlési képviselői igazolvánnyal történő belépés rendjéről szóló 18/2018. (XII. 15.) HM rendelet 1. § a) és b) pontja, 2. § „- az objektum zárt területei kivételével -” szövegrésze, valamint a 3. §-a, továbbá a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet Melléklete 184/A.2. pontjában „a Honvéd Vezérkar főnöke által előzetesen, esetenként kiadott engedély alapján, az abban meghatározott terjedelemben” szövegrész, valamint a 184/A.3. pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Az indítványozó országgyűlési képviselők szerint a rendeletek támadott rendelkezései túlterjeszkednek a jogalkotási felhatalmazáson, és ellentétesek az Országgyűlésről szóló törvény 98. § (1) és (4) bekezdéseivel. A rendelkezések továbbá együttes hatásukban tartalmilag kiüresítik, illetve önkényesen korlátozhatóvá teszik az országgyűlési képviselőknek a parlamenti ellenőrzési jogkörökkel szoros összefüggésben álló jogosultságait, ami a hatalommegosztás elvével és a jogbiztonság követelményével, a képviselőket megillető jogok és kötelezettségek egyenlőségével, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával is ellentétes.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy
a zárt területek kijelölése teszi azt lehetővé, hogy a képviselők belépése nem esik teljes tilalom alá, hanem csak bizonyos területek vonatkozásában korlátozott.
Az objektumok területén – működésükből kifolyólag – a nemzeti és külföldi érzékeny adatok, úgy mint honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvános, valamint minősített adatok nagyarányú kezelése jellemző. A honvédelmi szervezetek sajátos rendeltetéséből fakadóan a személyi állomány tevékenysége olykor balesetveszélyes és egészségkárosító munkakörülmények között zajlik.
E körülmények kifejezetten indokolttá teszik a szigorú rendszabályok szerinti beléptetést, és az ezek szerinti objektumon belüli személymozgást mind a honvédelmi objektumokban, mind az objektumok zárt területein, nem csupán közérdekből, hanem a belépni szándékozók épsége, biztonsága érdekében is.
A korlátozás indokaként elfogadható továbbá
a honvédelmi tevékenység kiemelt szerepe, a speciális feladatok ellátása szükségszerűen speciális szabályok megalkotását és alkalmazását teszik szükségessé.
A honvédelmi szervezetek nem hasonlíthatóak össze más közigazgatási szervekkel, közintézetekkel és közintézményekkel, amelyek nem látnak el az ország szuverenitásának védelme szempontjából kiemelt és speciális feladatokat. Az Alkotmánybíróság tanácsa ezért nem tekintette alaptörvény-ellenesnek a támadott szabályozást, így az országgyűlési képviselők indítványát elutasította.
