Magyarország központi költségvetésének nem egészen 50 százalékát teszik ki az adóbevételek. Ez a szám a vizsgált külföldi országokhoz képest alacsonyabb: Németországban ez az arány 83%, Írországban 78%, Lengyelországban pedig közel 90%. Norvégiában viszont hozzánk hasonlóan csak a költségvetés felét teszik ki az adóbevételek. Ami a legjelentősebb magyarországi adóbevételeket érinti, itt nincsen meglepetés a dobogós helyeken: első az ÁFA, azt követi az SZJA és a jövedéki adó a Niveus Consulting Group összesítése alapján.
“Számításaink a 2022. július 19-én elfogadott 2023-as költségvetés alapján történtek, de a várakozások szerint még rendeleti kormányzással módosítani fogják később a költségvetést. Kérdés, hogy a gazdasági körülmények változása, illetve az időközben elfogadott jogszabálymódosítások hogyan hatnak a tervezett és később a tényleges adóbevételekre” – veti fel elöljáróban a Niveus Consulting Group.
Hasít az Áfa
“Az eredetileg elfogadott költségvetés szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – a legjelentősebb adóbevétel, mintegy 7 152 108,10 millió forint 2023-ban is az általános forgalmi adóból származna”–
tájékoztat Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója. Az infláció elszabadulásával (a költségvetés tervezésekor 5,2 %-os inflációval számoltak, míg 2022 novemberében az éves összevetésben számított infláció 22,5 százalék, tehát a tervezett infláció több, mint négyszerese volt) “ez a bevétel akár még szignifikánsabb is lehet” – véli a szakértő.
A központi költségvetés bevételei között a személyi jövedelemadó a maga 3 733 700 millió forintjával a második legjelentősebb bevételi forrás, és az összességében 4 095 521,7 millió forint lakosság általi befizetés soron megjelenő összegnek is jelentős részét teszi ki. Szintén kiemelkedő a harmadik legjelentősebbnek tervezett bevételforrás, a jövedéki adó, ami az eredeti tervek szerint is 1 468 900 millió forintot tett volna ki, de mivel a hatósági üzemanyagár 2022. december 6-ai megszüntetésével párhuzamosan a 95-ös benzin jövedékiadó-mértéke újra 120 forint/liter + áfa (152,4 forint), a gázolaj esetében pedig 110,35 forint/liter + áfa (140,1 forint), vagyis visszaállt a hatósági ár bevezetését megelőző állapot, ez a mintegy 25 %-os emelés a jövedéki adóbevétel további emelkedését eredményezheti. Ennek következtében a fogyasztáshoz kapcsolódó adók aránya tovább növekedhet az eredetileg tervezett megközelítőleg 8 671 308,1 millió forinthoz képest.
Ehhez képest valamivel alacsonyabb a vállalkozásoktól beszedni tervezett mintegy 1 711 000 millió forintnyi összeg, amelyből a legjelentősebb tétel az eredeti tervek szerint a társasági adó 792 000 millió forinttal. Ezt pedig a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) követné 226 800 millió forinttal. Kérdés, hogy a törvényváltozás miatt jelentősen megcsappant számú úgynevezett új-katások tudják-e majd produkálni a tervezett bevételt.
A központi költségvetés adóbevételeinek több mint felét fogyasztási típusú adók teszik ki
Antretter Erzsébet szerint összességében az állapítható meg, hogy
a 31 073 683,2 millió forintos bevételi főösszegből 15 067 067,10 millió forintot, tehát megközelítőleg 49 %-ot tennének ki a központi költségvetést illető adóbevételek.
Ebből 28 %-ot a fogyasztáshoz kapcsolódó adók és 13 %-ot a lakosság költségvetési befizetései adnak. A vállalkozások által befizetett összeg – köszönhetően elsősorban az alacsonynak mondható társasági adó kulcsnak és a vállalkozások számára rendelkezésre álló egyéb kedvező adózási lehetőségeknek,- mindössze 6 %, míg 2 %-ot olyan egyéb bevételek tesznek ki, mint például az útdíj és a környezetvédelmi termékdíj.
Az említett számokból jól látszik, hogy
a központi költségvetés adóbevételeinek több, mint fele (57,55 %-a) a fogyasztási típusú adókból származik.
Köszönhetően annak, hogy az EU elfogadta, hogy a helyi iparűzési adó is figyelembe vételre kerülhet a globális minimumadó számításakor Magyarországon, a jövedelemadók arányának jelentős növekedése a közeljövőben sem várható.
Mi a helyzet külföldön?
Lengyelországban a 2023-as költségvetésben az összes bevételből ennél jelentősebb részt, mintegy 87,18 %-ot tesznek ki az adóbevételek. Ebből 47,37 % az áfa és 14,66 % a jövedéki adó, ezen fogyasztási típusú adók tehát együtt 62,03 %-ot tesznek ki. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó 12,97 %-ot, míg a társasági adó 12,18 %-ot ad. A fogyasztási adók dominanciája tehát Magyarországhoz hasonlóan itt is megállapítható.
Ezzel szemben például Írországban, az adóbevételek a 2023-as költségvetésben az összes bevétel nagyjából 78,31 %-át teszik ki, és az a cél, hogy 2024-ben ez az arány 91,2 %-ra, míg 2025-ben 97 %-ra nőjön. Az is megfigyelhető, hogy a korábbi példákhoz képest itt alacsonyabb a fogyasztás utáni és magasabb a jövedelmek utáni adóbevételek aránya. Az áfa ugyanis 18,2 %-ot, a jövedéki adó 5,9%-ot, míg a személyi jövedelemadó 30,16 %-ot, a társasági adó pedig 21,37 %-ot képvisel a tervezett bevételekben. A maradék 3 %-ban többek között vámok és illetékek szerepelnek.
Németországban a 2023-as költségvetés alapján a bevételek (hitelfelvétel nélkül) számított összegében 83,15 %-ot képviselnek az adóbevételek. Ebből a gyártást és importot terhelő adók 22,07 %-ot, míg a jövedelem- és vagyonadók 25,67 %-ot tesznek ki. A legjelentősebb a szociális hozzájárulások 34,9 %-os aránya, míg a tőkeadók 0,51%-ot képviselnek.
Szintén érdekes példa Norvégia, ahol az állam 2023-re tervezett (kölcsönök nélkül számított) bevételeinek közel felét (49,15 %-át) az állam kőolajiparból származó bevételei teszik ki, a maradék származik adóbevételekből. Az összes bevételből 13,67 % az áfa, 6,26 % pedig a jövedéki adó. A vagyon és jövedelemadó aránya 14,19 %, míg a munkáltatói és társadalombiztosítási járulék 14,64 %-ot, a kamat és osztalékadó pedig 2,09 %-ot tesz ki.
