Az olyan kollektív szerződésnek, amely a kölcsönzött munkavállalók díjazását a közvetlenül felvett munkavállalókhoz képest csökkenti, kompenzációs előnyökről kell rendelkeznie. Az ilyen kollektív szerződés hatékony bírósági felülvizsgálat tárgyát kell, hogy képezhesse – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-311/21. számú, TimePartner Personalmanagement ügyben hozott ítéletében.

2017 januárja és áprilisa között a TimePartner Personalmanagement GmbH munkaerő-kölcsönző vállalkozás határozott idejű munkaszerződés alapján kölcsönzött munkavállalóként alkalmazta CM-et. Alkalmazása keretében CM-et mint rendeléskezelőt egy kiskereskedelmi ágazatban működő kölcsönvevő vállalkozás rendelkezésére bocsátották. E munkáért CM bruttó 9,23 eurós órabért kapott a kölcsönzött munkavállalókra alkalmazandó, azon két szakszervezet között létrejött kollektív szerződésnek megfelelően, amelyeknek a TimePartner Personalmanagement GmbH, illetve CM a tagjai voltak.

E kollektív szerződés eltért az egyenlő bánásmód német jogban elismert elvétől, amennyiben a kölcsönzött munkavállalók esetében alacsonyabb díjazást írt elő a bajorországi (Németország) kiskereskedelmi ágazat munkavállalóira vonatkozó kollektív szerződés feltételei alapján a kölcsönvevő vállalkozás munkavállalóinak biztosított 13,64 eurós bruttó órabérnél.

CM az Arbeitsgericht Würzburg (würzburgi munkaügyi bíróság, Németország) előtt indított keresetével 1296,72 euró kiegészítő díjazást követel, amely összeg a kölcsönzött munkavállalók és a kölcsönvevő vállalkozás által közvetlenül felvett, összehasonlítható munkavállalók bére közötti különbségnek felel meg. CM e vonatkozásban a kölcsönzött munkavállalók tekintetében alkalmazandó egyenlő bánásmód 2008/104 irányelv 5. cikkében foglalt elvének megsértésére hivatkozott. E kereset első fokon és fellebbezés keretében történt elutasítását követően CM felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság, Németország) előtt, amely e rendelkezés értelmezése tárgyában öt kérdést terjeszt a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából.

A Bíróság meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket egy szociális partnerek által kötött kollektív szerződésnek teljesítenie kell ahhoz, hogy a 2008/104 irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint eltérhessen a kölcsönzött munkavállalók tekintetében alkalmazott egyenlő bánásmód elve alól.

A Bíróság meghatározza többek között „a kölcsönzött munkavállalók általános védelmefogalmának terjedelmét, amelyet a kollektív szerződéseknek e rendelkezés értelmében biztosítaniuk kell, és kritériumokat nyújt annak értékeléséhez, hogy ezen általános védelmet ténylegesen biztosították-e.

A Bíróság azt is megállapítja, hogy az ilyen kollektív szerződések hatékony bírósági felülvizsgálat tárgyát kell, hogy képezhessék.

A Bíróság álláspontja

A Bíróság, miután emlékeztetett a 2008/104 irányelv kettős céljára, amely a kölcsönzött munkavállalók védelmének  és a munkaerőpiacok különbözősége tiszteletben tartásának biztosítására irányul, pontosítja, hogy ezen irányelv 5. cikkének (3) bekezdése a „kölcsönzött munkavállalók általános védelmének” fogalmára való hivatkozással nem követeli meg, hogy a kölcsönzött munkavállalók sajátos védelmi szintjét figyelembe vegyék, amely meghaladja azt a szintet, amelyet általában a munkavállalók számára a nemzeti jog és az uniós jog az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében meghatároz.

Azonban

ha a szociális partnerek kollektív szerződés útján megengedik az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek terén a kölcsönzött munkavállalók hátrányára alkalmazott eltérő bánásmódot, e kollektív szerződésnek az érintett kölcsönzött munkavállalók általános védelmének biztosítása érdekében az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek terén ellentételezésként olyan előnyöket kell biztosítania e munkavállalók számára, amelyek kompenzálják az általuk elszenvedett eltérő bánásmódot.

A kölcsönzött munkavállalók általános védelme ugyanis szükségszerűen csökkenne, ha az ilyen kollektív szerződés e
munkavállalók tekintetében az említett alapvető feltételek közül egyet vagy többet mérsékelne.

Egyébiránt a 2008/104 irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt, eltérést engedő rendelkezés értelmében a kölcsönzött munkavállalók általános védelmének biztosítására irányuló kötelezettség tiszteletben tartását konkrétan kell értékelni, összevetve egy adott munkakör tekintetében a kölcsönvevő vállalkozás által közvetlenül alkalmazott munkavállalókra alkalmazott alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket a kölcsönzött munkavállalókra alkalmazott feltételekkel, hogy ekként meg lehessen határozni, hogy az említett alapvető feltételek tekintetében nyújtott kompenzációs előnyök lehetővé teszik-e e az elszenvedett eltérő bánásmód hatásainak ellensúlyozását.

A kölcsönzött munkavállalók általános védelmének biztosítására irányuló e kötelezettség nem követeli meg, hogy az
érintett kölcsönzött munkavállaló és a munkaerő-kölcsönző vállalkozás között határozatlan idejű munkaszerződés
álljon fenn, tekintettel arra, hogy a 2008/104 irányelv 5. cikkének (3) bekezdése minden kölcsönzött munkavállaló tekintetében lehetővé teszi az egyenlő bánásmód elvétől való eltérést, függetlenül attól, hogy a munkaerő-kölcsönző vállalkozással kötött munkaszerződésük határozott vagy határozatlan idejű-e.

Ezenkívül az említett kötelezettség értelmében a tagállamoknak nem kell részletesen meghatározniuk azokat a feltételeket és kritériumokat, amelyeknek a kollektív szerződéseknek meg kell felelniük.

Mindemellett

a szociális partnereknek, noha széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a kollektív szerződések tárgyalása és megkötése során, általánosságban az uniós jogot és különösen a 2008/104 irányelvet tiszteletben tartva kell eljárniuk.

Így, bár ezen irányelv rendelkezései nem írják elő a tagállamok számára, hogy az annak 5. cikkének (3) bekezdése
értelmében vett, a kölcsönzött munkavállalók általános védelmét biztosító, meghatározott szabályozást fogadjanak
el, a tagállamoknak, beleértve a bíróságaikat is,

gondoskodniuk kell arról, hogy az alapvető munkafeltételek és a munkaerő kölcsönzés keretében történő munkavégzésre vonatkozó eltérő bánásmódot engedélyező kollektív szerződések biztosítsák többek között kölcsönzött munkavállalók általános védelmét.

Ennélfogva

e kollektív szerződések hatékony bírósági felülvizsgálat tárgyát kell, hogy képezhessék annak ellenőrzése érdekében, hogy a szociális partnerek tiszteletben tartották–e az e védelem biztosítására vonatkozó kötelezettségüket.