Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta hétfőn az Integritás Hatóság elnökét, Biró Ferencet. A legfőbb ügyész által kezdeményezett találkozó célja az ügyészség korrupció ellenes tevékenységének bemutatása, az Integritás Hatóság megkezdett munkájának az összefoglalása, valamint a két szervezet közötti munkamegállapodás előkészítése volt.
A mindkét fél által eredményesnek ítélt egyeztetés keretében Polt Péter legfőbb ügyész ismertette az ügyészség korrupció ellenes tevékenységét, külön kiemelve a Központi Nyomozó Főügyészséget, amelynek egyik fő feladata az államigazgatásban, döntéshozatali jogkörrel rendelkezők esetében felmerülő hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, befolyás vásárlása esetén való eljárás.
A legfőbb ügyész bemutatta azt a nemzetközi tevékenységet, amit a magyar ügyészség a korrupció megfékezése érdekében végez. Külön kiemelte a Eurojusttal, az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel való együttműködést. Utóbbi két szervezettel a magyar ügyészségnek munkamegállapodása van a gyakorlati kérdések kereteinek meghatározásáról.
A találkozón a legfőbb ügyész ismertette azokat a feladatokat, amelyeket az új jogintézmény, az un. „kiegészítő pótmagánvád” létrehozásával a jogalkotó az ügyészségre rótt. Bemutatta azt az edukációs tevékenységet és kommunikációs megoldásokat, amelyek a felülbírálati indítvánnyal élni kívánó állampolgárok és szervezetek rendelkezésére állnak, és elérhetők az ügyészség honlapján keresztül. – Általános benyújtási információk ITT elérhetőek!
Az Integritás Hatóság elnöke tájékoztatta a legfőbb ügyészt a szervezet megalakulása óta tett lépéseiről, illetve a civil szervezeteknek is teret biztosító Korrupcióellenes Munkacsoport felállításáról és a Munkacsoportban végzett munkáról.
A felek egyetértettek abban, hogy rövid időn belül egy munkamegállapodást dolgoznak ki, amely a két szervezet gyakorlati együttműködésének kérdéseit fogja rendezi. Az ezzel kapcsolatos megbeszélések szakértői szinten folytatódnak.
Fontos tudni!
A magyar ügyészség vádmonopóliumát az uniós pénzek felhasználásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében hozott jogszabályok, jogszabálymódosítások sem érintik. Az ügyészség alkotmányos helyzete nem változott, független szervezet, amely csak a törvényeknek van alárendelve, más szervezet nem utasíthatja, feladata az állam büntetőigényének érvényesítése.
Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (IHtv.) hozta létre az Integritás Hatóságot (IH), amelynek feladata az integritás-kockázat értékelése, éves integritás jelentés készítése, korrupció felszámolását célzó ajánlások kiadása, hatósági vizsgálat lefolytatása.
Az IH köteles bejelenteni a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy szervezetnek, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli. Az IH köztisztviselőjét terheli a Be. szerinti feljelentési kötelezettség.
Az IH a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén felülbírálati indítványt és ismételt felülbírálati indítványt nyújthat be, azonban vádemelésre és vádképviseletre nem jogosult.
A felülbírálati indítvánnyal kapcsolatos legfontosabb információk ITT elérhetők!
