A jogállamiság ezerarcú fogalom, ezért könnyű vele visszaélni, ráadásul kultúránként eltérő és nincs egységes definíciója, nem is arra találták ki, hogy egy sztenderdizált, számon kérhető fogalom legyen – erre a következtetésre jutottak a területtel foglalkozó jogtudósok Varga Csaba Széchenyi-díjas jogfilozófus Jogállamiság – viták közegében című könyvének 2022. decemberében tartott bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A kötet a jogállam-fogalom lehetséges értelmezései kapcsán a szerző által több évtizede folyatott kutatások eredményeit foglalja össze. Ajánljuk.
“A “jogállamiság“, “joguralom” fogalmi tartalma a jogállami átmenet kezdete óta vitatott Magyarországon. A globalizált világ mértékadó tudományos és politikai körei zárt és elvont fogalomként univerzalizálták, amely éppen vallott értékeket, államberendezkedést és emberi jogi felfogást bárhol a világban elérendő minimumként ír elő.” Valójában azonban a jogállamiság alkotmányos párbeszéd útján kialakult, sokrétű jelentéstartalommal bíró, egzakt módon nem meghatározható fogalom. Egy lényegileg nem konkretizálható, “számos, egymást kizáró értéket képviselő tág eszményről van szó, mely kizárólag körülíró és példálózó jellemzésre alkalmas, így jogi értelemben kritériumként, jogászilag megítélhető s szankcióval övezhető követelményként nem alkalmazható” – hangsúlyozza Varga Csaba professzor emeritus.
“Partikuláris gondolat, amely a konkrét valóságtól eltávolodva aligha univerzalizálható. Ráadásul eleve szabályalapú jogrendet feltételez, amely csakis a nyugati gyökerű jogi berendezkedések sajátja” – fogalmaz a Jogállamiság – viták közegében című kötet szerzője.
Varga Csaba professzor korábbi szerzőket idézve könyvének bemutatóján így összegezte a jogállamiság-fogalom lényegét, történelmi korokon átívelő útját: a jog uralma, mely „nem a nemzet ellen, hanem a nemzet nemesedéséért van, a nemzet előrejutásának egy civilizált módja”. A „Rule of Law” (jogállamiság) „helyi kultúrák szimfóniája a világban és nem másolható”, nem fogalom, inkább „szépítő jelző”, amelyből később “kritérium forrása lett, és a jogászi kezekből a politikum kezébe került”.
Magyarországon a jogállamiság eszménye régi alapokon nyugszik, a jelenleg hatályos Alaptörvény is kimondja, hogy a jogállamiság alapérték.
A Jogállamiság – viták közegében című könyv végigtekint a jogállamiság fogalmának történeti fejlődésén és megvizsgálja, milyen próbatételei voltak a jogállamnak Magyarországon a rendszerváltoztatás óta eltelt több mint 3 évtized alatt.
A kötet Varga Csaba a rendszerváltás kezdete óta született írásaiból kritikailag újragondolt válogatást közöl több olyan mai tanulmánnyal, amely magyar nyelven még nem látott napvilágot.
________________________________________________________________________________
Varga Csaba magyar jogfilozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Jogbölcseleti Intézet megalapítója (1995), emeritálásáig (2011) vezetője, azóta professor emeritus. Számos jogelméleti könyv, monográfia, szakcikk szerzője. Tudományos munkáját szigorú precizitás, kiterjedt irodalom-feldolgozás jellemzi.
