A keresőmotor működtetője köteles a hivatkozott tartalomban szereplő információkra mutató linkek törlésére, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az információk nyilvánvalóan valótlanok – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-460/20. számú ügyben hozott ítéletében. E bizonyítéknak azonban nem kell a weboldal szerkesztőjével szemben hozott bírósági határozatból származnia – hangsúlyozza az EuB.
Egy befektetési cégcsoport két vezetője azzal a kérelemmel fordult a Google-höz, hogy a nevük alapján végzett keresés találati listájáról törölje az említett cégcsoport befektetési modelljét bíráló egyes cikkekre mutató linkeket. Arra hivatkoznak, hogy e cikkek valótlan állításokat tartalmaznak. Ezenkívül azt kérik, hogy a Google a miniatűr előnézeti képek („thumbnails”) formájában megjelenített, őket ábrázoló fényképeket törölje a nevük alapján végzett képkeresés találati listájáról. E lista csak magukat a miniatűr előnézeti képeket jelenítette meg, anélkül hogy feltüntette volna azon kontextus elemeit, amelyben a fényképeket a hivatkozott weboldalon közzétették. Más szavakkal, a képek közzétételének eredeti kontextusát a miniatűr előnézeti képek megjelenítése során nem tüntették fel, és az más módon sem volt látható.
A Google megtagadta e kérések teljesítését, utalva az alapügyben szóban forgó cikkek és képek szakmai kontextusára, és arra hivatkozva, hogy nem bír tudomással az e cikkekben foglalt információk valós vagy valótlan jellegéről.
A német szövetségi legfelsőbb bíróság, amely előtt e jogvita folyamatban van, a többek között a törléshez való jogról („elfeledtetéshez való jogról”) rendelkező általános adatvédelmi rendelet, valamint a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről szóló irányelvnek az Európai Unió Alapjogi Chartájával összefüggésben történő értelmezését kéri.
Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy
a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, hanem azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal.
Az általános adatvédelmi rendelet kifejezetten rendelkezik arról, hogy
az érintettet nem illeti meg a törléshez való jog, ha az adatkezelés többek között a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása céljából szükséges.
Az érintettet megillető, a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez való jog főszabály szerint elsőbbséget élvez azon internetfelhasználók jogos érdekével szemben, akik potenciálisan érdekeltek abban, hogy a szóban forgó információkhoz hozzáférjenek. Ez az egyensúly függhet azonban az egyes esetekben fennálló releváns körülményektől, különösen ezen információ jellegétől, attól, hogy az információ mennyire érzékeny az érintett személy magánélete szempontjából, valamint attól, hogy a nyilvánosságnak milyen érdeke fűződik ezen információ megszerzéséhez, ami többek között attól függően változhat, hogy e személy milyen szerepet játszik a közéletben.
A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog azonban nem vehető figyelembe, ha a hivatkozott tartalomban szereplő, nem csekély jelentőségű információknak legalább egy része valótlannak bizonyul.
Egyfelől a linkek közüli törlést kérelmező személyt a tartalom valótlansága folytán terhelő kötelezettségek kapcsán a Bíróság hangsúlyozza, hogy
a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy az információk nyilvánvalóan valótlanok, vagy legalábbis az információk nem csekély jelentőségű része nyilvánvalóan valótlan.
Mindazonáltal annak elkerülése érdekében, hogy e személyre olyan túlzott teher háruljon, amely sértheti a linkek közüli törléshez való jog hatékony érvényesülését, e személy kizárólag azon bizonyítékok előterjesztésére köteles, amelyek tekintetében észszerűen elvárható tőle, hogy azokat felkutassa. E személy tehát főszabály szerint nem kötelezhető arra, hogy már a pert megelőző szakaszban a szóban forgó weboldal szerkesztőjével szemben hozott bírósági határozatot mutasson be, még ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat formájában sem.
Másfelől a keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségeket és feladatokat illetően a Bíróság megállapítja, hogy annak a linkek közüli törlésre irányuló kérelem nyomán történő vizsgálata érdekében, hogy valamely tartalom továbbra is szerepelhet-e a keresőmotorja által végzett keresések találati listáján, a fennálló jogok és érdekek összességére, valamint az adott ügy valamennyi körülményére kell támaszkodnia. Mindazonáltal a szóban forgó
keresőmotor-működtető nem kötelezhető arra, hogy aktív szerepet játsszon a linkek közüli törlésre irányuló kérelem által alá nem támasztott ténybeli elemek felkutatásában a fenti kérelem megalapozottságának meghatározása érdekében.
Következésképpen, abban az esetben,
ha a linkek közüli törlés iránti kérelmet benyújtó személy releváns és elegendő bizonyítékot terjeszt elő, amely alkalmas a kérelme alátámasztására, és megalapozza a hivatkozott tartalomban szereplő információk nyilvánvalóan valótlan jellegét, a keresőmotor működtetője köteles helyt adni a linkek közüli törlés iránti kérelemnek.
Ez még inkább érvényes abban az esetben, ha az érintett személy a fentieket megállapító bírósági határozatot mutat be. Ezzel szemben abban az esetben, ha a hivatkozott tartalomban szereplő információk valótlansága a kérelmező által szolgáltatott bizonyítékok alapján nem tűnik nyilvánvalónak, a keresőmotor működtetője ilyen bírósági határozat hiányában nem köteles helyt adni az említett kérelemnek. Ilyen esetben azonban az érintettnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felügyelő hatósághoz vagy bírósághoz forduljon annak érdekében, hogy az utóbbiak elvégezzék a szükséges ellenőrzéseket, és e keresőmotor-működtetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezzék.
Egyébiránt a Bíróság megköveteli a keresőmotor működtetőjétől, hogy felhívja az internetfelhasználók figyelmét a hivatkozott tartalomban szereplő információk állítólagosan valótlan jellege tárgyában folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásra, amennyiben ilyen eljárásról tájékoztatást kapott.
A fényképek miniatűr előnézeti képek („thumbnails”) formájában történő megjelenítése kapcsán a Bíróság hangsúlyozza, hogy az érintett személyt ábrázoló fényképek miniatűr előnézeti képek formájában, név alapján való keresés folytán történő megjelenítése az e személyt megillető, a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogba való különösen jelentős beavatkozásnak minősül.
A Bíróság kifejti, hogy amikor egy keresőmotor-működtetőhöz arra irányuló kérelem érkezik, hogy törölje a miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképekre mutató linkeket, akkor meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó fényképek megjelenítése szükséges-e az azon internetfelhasználókat megillető, tájékozódás szabadságához való jog gyakorlásához, akik potenciálisan érdekeltek abban, hogy az említett fényképekhez hozzáférjenek. E tekintetben
a közérdekű vitához való hozzájárulás olyan kulcsfontosságú elem, amelyet figyelembe kell venni az egymással versengő alapvető jogok mérlegelése során.
A Bíróság rámutat, hogy a versengő jogokat és érdekeket egymástól elkülönülten kell mérlegelni. Egyfelől abban az esetben, ha olyan fényképekkel ellátott cikkekről van szó, amelyek eredeti szövegkörnyezetükben az e cikkekben szereplő információkat és az azokban kifejtett véleményeket szemléltetik, másfelől pedig abban az esetben, ha a keresőmotor működtetője által a találati listán miniatűr előnézeti képek formájában, az őket közzé tevő eredeti weboldal kontextusán kívül megjelenített fényképekről van szó.
A miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképek kapcsán végzendő mérlegelés keretében a Bíróság azt a következtetést vonja le, hogy
e fényképek információs értékét attól függetlenül kell figyelembe venni, hogy milyen összefüggésben jelentek meg azon a weboldalon, amelyről a fényképek származnak.
Mindazonáltal minden olyan szöveges elemet figyelembe kell venni, amely közvetlenül kíséri e fényképeknek a keresési találatok között történő megjelenítését, és amely alkalmas arra, hogy e fényképek információs értékére rávilágítson.
