A KATA tv. megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények teljesültek – szögezi le az Alkotmánybíróság II/2159/2022. számú, utólagos normakontroll indítványt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (KATA tv.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Az indítványozó országgyűlési képviselők előadták, hogy a KATA tv. évközben érdemben szűkítette azon adózóknak a körét, amelyek a kedvezményes adónem választására jogosultak. Az indítványozók álláspontja szerint a támadott törvény egy központi adónemet szabályozó törvény, amelynek előkészítésére, elfogadására és kihirdetésére az Alaptörvényben foglalt garanciák megsértésével került sor, így sérült a jogbiztonság követelménye. A törvény többek között igazolhatatlan megkülönböztetést tesz a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek különböző csoportjai között, továbbá az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozók és a külön jogszabály szerinti vállalkozói tevékenységet végző természetes személyek (pl. ügyvédek, szolgáltató állatorvosok, egyéni szabadalmi ügyvivők) között. A hátrányos megkülönböztetéssel a törvény egyidejűleg az emberi méltóságát is sérti azoknak, akik nem választhatják a KATA-t.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a KATA tv. megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények teljesültek.
Az Alaptörvény alkotmánybírósági hatáskörökre vonatkozó korlátja nem teszi lehetővé, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényi rendelkezéseken kívüli eljárási követelményeket is számonkérjen a törvényalkotón, mint amilyen például az országgyűlési vita hossza és a kivételes eljárás elrendelésének oka, továbbá az sem áll módjában, hogy a törvény megalkotását és kihirdetését követő folyamatot vizsgálja.
Az Alaptörvény továbbá kizárólag azt teszi lehetővé az Alkotmánybíróság számára, hogy a központi adónemről szóló törvényt néhány alapjoggal (az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálja felül, és ezek sérelme miatt semmisítse meg. A megkülönböztetés tilalma és a jogállamiság nem található meg a felsorolásban, ezért ezzel összefüggésben érdemi alkotmányossági felülvizsgálat nem volt lefolytatható.
Az emberi méltósághoz való jog sérelme pedig nem azonosítható a diszkriminációval.
Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a törvényalkotó által hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezéseket hatályba léptesse. Az Alkotmánybíróság ezért az utólagos normakontroll indítványt elutasította.
