“Habár a büntető törvénykönyv (Btk.) nem sarkalatos törvény, mégis ez az egyik legnagyobb horderejű jogi norma” – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Budapesten. Varga Judit A magyar Btk. 10 éve – Európai kihívások, közép-európai válaszok a 21. század bűnügyi tudományában című kétnapos nemzetközi konferencián szólalt fel, amelyet a Kúria és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezett.
A tárcavezető a keddi nyitónapon, angol nyelvű beszédében azt mondta: “A büntető törvénykönyv tíz évvel ezelőtti megalkotása szervesen illeszkedett abba a jogalkotási folyamatba, amely az alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódexjellegű törvényeken át a magyar jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát célozta.”
Az igazságügyi miniszter felidézte, hogy
az Országgyűlés tíz éve, 2012-ben fogadta el Magyarország negyedik büntető törvénykönyvét.
Az első az 1878. évi V. törvény, a Csemegi-kódex volt, amelynek különös része 1962-ig hatályban maradt. Az ezt követő 1961. évi V. törvény 1962-ben lépett hatályba; 1979-ben váltotta fel az 1978. évi IV. törvény.
A 2013 nyarán hatályba lépett legújabb Btk. Varga Judit szerint a nemzeti együttműködés programja megvalósításának, a magyar jogrendszer megújításának egyik kiemelten fontos állomása volt.
Az igazságügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: 2010-ben azzal is szembesülnie kellett a hivatalba lépett kabinetnek, hogy ijesztő mértékben romlott a közbiztonság Magyarországon.
“A kormány kiemelt feladatának tekintette, hogy helyreállítsa a rendet, javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, ha szigorú törvények születnek, amelyek minden jogkövető polgárnak védelmet garantálnak, míg a bűnelkövetők számára visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba” – közölte.
Az új Btk. megalkotását azonban nemcsak a közbiztonság romló állapota, hanem a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezet, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése is indokolta – mondta az igazságügyi miniszter.
Varga Judit kiemelte, hogy az új büntető törvénykönyvvel kapcsolatban támasztott legfontosabb elvárás a szigorúság volt. Példaként említette, hogy súlyosbodtak az elévülés szabályai, bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén pedig 14-ről 12 évre szállították le a büntethetőség korhatárát.
Hozzáfűzte: tekintettel arra, hogy az alaptörvény alkotmányos alapjoggá emelte az önvédelmet, a kódex kiszélesítette a jogos védelmi helyzetet oly módon, hogy vannak olyan esetek, amelyekben a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére.
Pintér Sándor belügyminiszter közölte, hogy 2010-ben 428 ezer bűncselekmény és 201 ezer szabálysértés történt, ezek zavarták az állampolgárokat. Mivel azt akarták, hogy rend és biztonság legyen, változtatniuk kellett a Btk.-n – emelte ki. Jelezte, hogy idén az első kilenc hónapban már csupán 109 ezer bűncselekményt követtek el.
A belügyi tárca vezetője úgy értékelte, hogy az új Btk. és büntetőeljárási törvény gyorsította a folyamatokat, egyszerűsítette az eljárásokat, csökkentette a leterheltséget és növelte az eredményességet.
Hangsúlyozta, hogy nem csupán a büntető törvénykönyvet változtatták meg: figyelembe vették a bűnmegelőzési lehetőségeket is. Megújították a bűnmegelőzési tanácsot, továbbá megoldották, hogy akinek nem biztosított a megélhetése, részt vegyen a közfoglalkoztatásban, “így ne bűncselekmény elkövetésével szerezzen anyagi javakat” – jelentette ki.
“Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárási törvény módosítása hozzájárult a közbiztonság javulásához” – mondta Pintér Sándor.
A belügyminiszter kiemelte, hogy mindenképpen választ kellett adni az illegális bevándorláshoz kötődő bűncselekményekre, így például az embercsempészésre. A rendőrség jó teljesítményt nyújtott az elfogásokban, ugyanakkor “a büntetés-végrehajtás területén növeli az állam terhét, hogy több mint kétezer külföldi embercsempészt magyar börtönben kell tartani” – jegyezte meg.
A titkos információgyűjtés korábban nem volt a Btk. része, ami visszaélésekre adott lehetőséget – mondta a tárcavezető, aki kitért a kiberbűnözés problémáira is.
Pintér Sándor a nyomozásokat támogató fejlesztésekről is beszélt, így a házi őrizet elektronikus rendszerének bevezetéséről és a távmeghallgatás alkalmazásáról. “Utóbbi biztosította a koronavírus-járvány idején a bíróságok működőképességét” – jelezte.
Polt Péter legfőbb ügyész is hangsúlyozta az önvédelem megváltozott szabályozásának fontosságát. Angol nyelvű beszédében azt mondta, egyetlen olyan esetet sem tudnak említeni, amelyben önkényességhez vezetett volna az új jogi helyzet.
Cél volt az is, hogy a visszaeső elkövetők szigorúbb büntetéseket kapjanak – emelte ki Polt Péter.
Megoldásra váró problémaként említette a kriptovaluták témáját.
A legfőbb ügyész úgy vélekedett: az új Btk. kellő alapot biztosít a jövő kihívásainak kezeléséhez.
Patyi András, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt, hogy egy büntető törvénykönyv léte önmagában az egyik jelentős garanciája a jogbiztonságnak és a közrend fenntarthatóságának. Hozzátette: az ilyen kódexnek a módosításai is rendkívül fontosak.
“Az alapvető cél mindig a büntetőrendszer stabilitása kell, hogy legyen” – hangoztatta Patyi András.
