Lehetnek olyan beruházások, amelyek jelentősége túlmutat a helyi közügyeken. Ebben az esetben a törvényi rendelkezések szerint a Kormány élhet azzal a jogával, hogy az adott beruházást kiemelje a helyi közügyek közül – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/108/2022. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. § (4) és (5) bekezdése, 4. § (1) és (2) bekezdése, 6/E. §-a, 6/R. §-a, 65. §-a, 72. §-a, a 2. mellékletben foglalt táblázat 32. és 33. sorai, továbbá az 5. mellékletben foglalt 1–11. sorszám alatti táblázatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó a támadott kormányrendelet több pontját sérelmezte arra hivatkozva, hogy azok a helyi önkormányzati rendelkezésekkel ellentmondásos szabályozást állapítottak meg. A rendelet a Csömöri úti telkeket és a volt Dürer kert területét nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, eltérve az önkormányzati egyedi rendelkezésektől. Az indítványozó az önkormányzati hatáskörök elvonása mellett indítványában hivatkozott a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára, a jogforrási hierachiára, az egészséges környezethez való jogra, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek védelmére.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a törvényhozó hatalom az építési szabályok megalkotásával kapcsolatban megosztotta a jogalkotói feladatokat a helyi önkormányzatok és a Kormány között. Általánosságban a helyi önkormányzatok feladatkörébe adta a szabályozást, de a kiemelt jelentőségű beruházások esetén a vonatkozó szabályokat a Kormány alkothatja meg. Mivel a helyi önkormányzatok közigazgatási területe egyúttal nem szűnik meg Magyarország területének lenni, ezért
lehetnek olyan beruházások, amelyek jelentősége túlmutat a helyi közügyeken. Ebben az esetben a törvényi rendelkezések szerint a Kormány élhet azzal a jogával, hogy az adott beruházást kiemelje a helyi közügyek közül.
Kétségtelen, hogy
ez a törvényi szabályozás korlátozza az önkormányzati autonómiát, de az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy az önkormányzati autonómia eleve csak törvényi keretek között él.
Az Alkotmánybíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a kormányrendelet indítvánnyal támadott rendelkezéseit a Kormány törvényi felhatalmazás alapján és a felhatalmazás keretei között alkotta meg, és ugyan korlátozta, de nem üresítette ki az önkormányzati autonómiát, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
