“Sokszor hallom, jegyzői körökben is, hogy az állattartástól való eltiltás szankcióját kellene alkalmazni pl. a szaporítótelepek felszámolása vagy az ún. kutyagyűjtögetők elleni fellépés során. Mikor ilyen jellegű tanáccsal fordulnak hozzám a kollégák, vagy az állatvédelmi bejelentést tevők, minden esetben felhívom a figyelmet arra, hogy az állattartástól való eltiltás alkalmazásához komoly feltételrendszernek kell teljesülnie” – mondja Nagy Csilla jogász, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal állatvédelmi előadója, valamint a Bojtár Telefonos Jogsegélyszolgálat Egyesület tanácsadója. Jelen írásban az állattartástól való eltiltás, mint állatvédelmi szankció alkalmazásának feltételeit foglalja össze.
Az írással Ginára, a pireneusi hegyikutyára is emlékezünk, aki életét vesztette egy állatvédelmi eljárás során.
Jogszabályi háttér
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) 43. § (9) bek. szerint „ha kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót állat kedvtelésből való tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja”.
A (10) bek. szerint „ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos és ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót az érintett állatfaj tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja”.
A (11) bek. szerint „ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezéseinek szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót a jogsértés súlyától függően 2-8 évre
a) az állatok tartása, egészségi állapota tekintetében rendszeres jelentéstételre kötelezheti, vagy
b) az érintett állatfaj vonatkozásában tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezheti.”
A (12) bek. szerint „ha az állattartó a (11) bekezdés szerinti kötelezettségeit megsérti, az állatvédelmi hatóság a (10) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja”.
A jegyző hatáskörét az állattartástól történő eltiltásra a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 6. § (1) bek. határozza meg.
Az állattartástól való eltiltás titpizálása
- lehetséges, úgy, mint kötelezően kiszabandó szankció, ill. választható szankció, valamint
- lehetséges úgy is, mint kedvtelésből tartott állat tartójára, ill. nem kedvtelésből tartott állat tartójára kiszabott szankció.
Az állattartástól történő eltiltás kötelező esetei:
- az állatvédelmi jogszabályok szándékos megsértésével az állattartó az állatának maradandó egészségkárosodását okozza;
- az állatvédelmi jogszabályok szándékos megsértésével az állattartó az állatának elpusztulását okozza;
- az állatvédelmi jogszabályok ismételt megsértésével az állattartó az állatának maradandó egészségkárosodását okozza;
- az állatvédelmi jogszabályok ismételt megsértésével az állattartó az állatának elpusztulását okozza;
- hatósági határozat rendelkezésének szándékos megsértésével az állattartó az állatának maradandó egészségkárosodását okozza;
- hatósági határozat rendelkezésének szándékos megsértésével az állattartó az állatának elpusztulását okozza;
- hatósági határozat rendelkezésének ismételt megsértésével az állattartó az állatának maradandó egészségkárosodását okozza;
- hatósági határozat rendelkezésének ismételt megsértésével az állattartó az állatának elpusztulását okozza.
Az 1-8. esetben együttesen teljesülnie annak, hogy
- a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság sem biztosítható;
- és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható.
Az 1-8. esetben az állattartástól való eltiltás nem szankcionálási lehetőség, hanem a jogalkotó kötelezi a jogalkalmazó hatóságot, hogy az eltiltás szankciót alkalmazza, és arra is, hogy a szankció alkalmazása esetén ne tekintsen el állatvédelmi bírság kiszabásától.
Az állattartástól történő eltiltás, mint szankcionálási lehetőség, kizárólag a nem kedvtelésből tartott állat tartójával szemben alkalmazható, két esete
- az állattartó megszegi a hatóság az állatok tartása, egészségi állapota tekintetében rendszeres jelentéstételre kötelező döntését;
- az állattartó megszegi a hatóság az érintett állatfaj vonatkozásában tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelező döntését.
Szemben a korábban leírt nyolc, a fenti két esetben a hatóság nem köteles eltiltani az állattartót az állattartástól, de választhatja ezt a szankcionálási formát.
Az állattartástól való eltiltás, mint kedvtelésből tartott állat tartójára, ill. nem kedvtelésből tartott állat tartójára kiszabott szankció
Amennyiben az állattartó kedvtelésből tartott állat tartója, az állat kedvtelésből való tartásától tiltható el.
Amennyiben az állattartó nem kedvtelésből tartott állat tartója, az érintett állatfaj tartásától tiltható el.
Az eltiltás időtartama
Minden esetben 2-8 év, amelyet a jogsértés súlyától függően kell meghatározni.
Az állattartástól való eltiltás büntetőjogi jelentősége
Az állattartástól való eltiltás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (Btk.) foglalt állatkínzás megvalósulásának minősített esetét jelenti, tehát magasabb büntetési tétellel büntethető, ha az állatkínzást „az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben meghatározott, az állat kedvtelésből való tartásától, illetve az érintett állatfaj tartásától eltiltással érintett állattal szemben az eltiltás tartama alatt” követik el.[1]
Kitekintés külföldre
Ausztriában az állattartástól eltiltás azzal szemben alkalmazható, akit a bíróság állatkínzás miatt már legalább egyszer jogerősen elítélt, vagy aki az osztrák állatvédelmi törvény meghatározott rendelkezéseit már többször megsértette. A hatóság mérlegelheti, hogy az állattartástól eltiltást vagy az állattartástól eltiltásra való figyelmeztetést alkalmazza. Az eltiltás lehet határozott időre szóló vagy végleges. Németországban szintén két típusát alkalmazzák az állattartástól történő eltiltásnak: határozott időre szóló, vagy végleges eltiltás. „Akit állatkínzás miatt elítéltek, vagy akit azért nem ítéltek el, mert büntetőjogi felelőssége nem nyert bizonyítást vagy kizárt, azt a bíróság az állattartástól”.[2]
Összegzés
Álláspontom szerint az állattartától való eltiltás jelenleg a „valamit valamiért” elven működik, figyelemmel arra, hogy az eltiltáshoz nem elegendő, hogy a jogszabálysértő cselekmény az állat maradandó egészségkárosodásának ill. pusztulásának okozására csak alkalmas legyen – az állattartától való eltiltás kiszabásához meg kell történnie az állat maradandó egészségkárosodásának ill. pusztulásának.
A szabályozás elméletben ad absurdum ahhoz is vezethet, hogy a bejelentő kivárja az állat maradandó egészségkárosodásának ill. pusztulásának bekövetkeztét, és csak ezt követően jelenti be a hatóságnak a rossz állattartási körülményeket.
Nem kizárt ez akkor, ha az adott állattartónál folyamatosan változik az állatállomány, az elkerült, elpusztult állatok helyét újabb és újabb jószágok veszik át, és a bejelentő az állattartástól történő eltiltásban látja a megoldást.
Az is lehetséges, hogy az állatot még az elpusztulása előtt sikerül kimenteni az állattartótól, és a gyors (akár állatorvosi) beavatkozás menti meg életét. Ez esetben nem az állattartón múlt, hogy az állat nem pusztult el, és mégsem tiltható el az állattartástól.
Ezek azok az esetek, amelyek azt igénylik az állatvédelmi hatóságtól, hogy folyamatosan járjanak az állattartóhoz hatósági ellenőrzésre, mintegy megelőzésképp.
Az állattartástól való eltiltás más tekintetben is hagy egérutat az állattartó számára: figyelemmel arra, hogy az Ávtv. az (állattartó) „állata” kifejezést használja, egyértelmű, hogy az állattartó csak akkor tiltható el az állattartástól, ha a saját állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, tehát
az az állattartó, aki más állatának okozza maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását, ezen cselekménye alapján nem tiltható el az állattartástól.
Ez azt jelenti, hogy az, aki nem a saját állatának okoz maradandó egészségkárosodást vagy elpusztulást, ezen cselekmény alapján nem tiltható el az állattartástól.
Álláspontom szerint indokolt az állattartástól való eltiltás olyan módon történő szabályozása, mint a Btk.-ban foglalt állatkínzás tényállása[3], tehát a szankció terjedjen ki minden állatvédelmi jogszabályt sértő ill. hatósági határozatot sértő jogellenes cselekményre, amely alkalmas az állat maradandó egészségkárosodásának ill. pusztulásának okozására, valamint ne kizárólag az állattartó saját állata tartozzon a tényállásba, hanem minden állat.
________________________________________________________________________________
[1] Btk. 244. § (2) bek.
[2] Jámbor Adrienn: A kedvtelésből tartott állatok jogi védelme a közigazgatásban (Bíbor Kiadó Könyvkereskedelmi és Szolgáltató Bt., Miskolc, 2022.)
[3] A Btk. 244. § (1) bek. szerint „aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
