A magyarok 86 százaléka hallott már az elektronikus aláírásról, és közel negyedük használta is – derül ki a FaceKom országos reprezentatív kutatásából. Sokan még az ismerethiány miatt nem alkalmazzák, ugyanakkor a szakértő szerint a technológia fejlődésével a következő időszakban az elektronikus aláírás további rohamos terjedése várható. A megkérdezettek elsősorban a közművek, távközlés és közigazgatás területén tartják fontosnak a digitális hitelesítést.
A jogszabályok szerint
elektronikus aláírással ma már minden dokumentum hitelesíthető, amely így a kézzel írottal egyenértékű módon bizonyító erejűnek minősül.
Ez a lehetőség sok területen teheti kényelmesebbé az életünket: legyen szó közművekkel vagy más szolgáltatókkal kötött szerződésről, adóhivatalhoz kerülő dokumentumokról vagy üzleti ügyekről, a távoli hitelesítést várakozás nélkül bárhonnan, bármikor elvégezhetjük. Az elektronikus aláírás a koronavírus-járvány hatására is népszerűbb lett, amit jól mutat, hogy 100 felnőttkorú magyarból 86-an már hallottak róla az ügyfélazonosítással foglalkozó, meghatározó piaci pozíciójú FaceKom országos reprezentatív kutatása alapján. (A kutatás eredményei a 18-65 éves magyar népességre reprezentatívak. Az adatfelvétel standardizált módszerrel került lebonyolításra 2022. júliusban.) Bodnár Zsigmond, a FaceKom alapítója és ügyvezetője szerint
“A technológia fejlődése további lökést adhat az eljárás terjedésének, aminek jelenleg még a lakossági ismerethiány is az akadálya. A kutatási eredmények alapján ugyanis a válaszadók több mint harmada (34%) jelezte, hogy azért nem használta még az elektronikus aláírási lehetőséget, mert nem ismeri a kapcsolódó technológiai megoldásokat” – mondja Bodnár Zsigmond, a FaceKom alapítója és ügyvezetője.
Az eredmények alapján – hasonlóan más digitális kompetenciákhoz – komoly szakadék húzódik Budapest-vidék között: amíg a fővárosiaknak mindössze 4,4 százaléka nem hallott az elektronikus aláírásról, a nem budapestiek esetében már közel 16 százalék ez az arány (15,9). Hasonló nagyságrendű különbség látható az iskolázottság tekintetében (felsőfokú tanulmányokat végzetteknek 5 százaléka, alapfokúakat végzetteknek több mint 20 százaléka nem hallott az elektronikus aláírásról). Nincs viszont jelentős különbség az életkor alapján: úgy tűnik, a fiatalabbak és idősebbek is használják ezt a megoldást (a 18-40 közöttieknek egyaránt közel 25 százaléka használt már elektronikus aláírást).
A FaceKom kutatásában azt is vizsgálták, hogy mely területeken tartanák fontosnak az emberek, hogy a szolgáltató biztosítsa az elektronikus aláírás lehetőségét. A válaszokból kiderül, hogy a közműszolgáltatók (60%), a távközlési szolgáltatók, (59,4%) a közigazgatás (57,2%), a biztosítók (54,4%) és a bankok (51,6%) esetében jelezte a válaszadók többsége, hogy fontos lenne az elektronikus aláírás.
Az ügyvédi irodáknál nincs többségi támogatás, itt 38,2 százalék jelezte, hogy fontosnak tartaná ezt a lehetőséget.
A többség tehát az állammal, önkormányzatokkal, valamint a nagy szolgáltatókkal kapcsolatos ügyeik intézését már teljesen mértékben el tudja képzelni távoli, digitális megoldások használatával. “Hosszabb távon az olyan, ma még személyesebbnek, intimebbnek tekintett ügyeink egy részét is nagy valószínűséggel elektronikus aláírással intézzük majd, mint például az ingatlan-adásvétel vagy házassági szerződéskötés” – véli Bodnár Zsigmond, a FaceKom ügyvezetője.
