Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések után benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a feltételességi eljáráshoz kapcsolódó jogszabály-módosítások első csomagját hétfőn.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott, a parlament honlapján olvasható törvénycsomag, amelynek előadója Varga Judit igazságügyi miniszter, az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) történő pénzügyőri együttműködéssel függ össze, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogszabályokat módosítja.
Az általános indoklás szerint
az európai uniós csatlakozással összefüggő törvény módosítása megteremti a pénzügyőri intézkedés igénybevételének feltételeit.
Ezzel összefüggően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény módosításával pénzügyőri feladattá válna az OLAF vizsgálata helyszíni ellenőrzésének támogatása. Egy új fejezetben szerepelnek a pénzügyőri intézkedésekre vonatkozó speciális szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az OLAF vizsgálói a vizsgálattal érintett helyiségbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre a pénzügyőrökkel együtt bejussanak.
Többi között az is szerepel a javaslatban, hogy a pénzügyőrök helyszínbiztosítással támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását, így az OLAF-ellenőrök hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz és védelmet kapnak az esetleges tettleges ellenszegüléssel szemben.
Emellett a törvénymódosítás visszatartó erejű, egymillió forintos közigazgatási bírság kiszabását is lehetővé teszi a NAV-nak, ha valaki nem tesz eleget együttműködési kötelezettségnek.
A javaslat arra is irányul, hogy
a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál a közbeszerzések, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kiegészítése megerősítse a szervezetek működésére vonatkozó olyan alapvető követelményeket, mint az integritás, valamint az átlátható és tisztességes szerződéskötési eljárások alkalmazása.
Emellett pontosítják benne a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat is, kiegészítve a 2018-as uniós költségvetési rendelettel és az Európai Bizottság ahhoz kapcsolódó iránymutatásával összhangban álló összeférhetetlenségi szabályok törvényi szintű megfogalmazásával – áll a törvénymódosítás indoklásában.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vasárnap azt közölte, hogy a magyar kormány vállalásait tartalmazó törvénymódosítási javaslatokat hétfőn és pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek.
Navracsics: az Európai Bizottság döntésével megnyílik az út a forrásokról szóló tárgyalások gyors lezárása előt
Előrelépésnek tartja az Európai Bizottság vasárnapi, Magyarországot érintő döntését a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor azt mondta, ezzel megnyílik az út az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt.
“Abban bízunk, hogy ezeket a tárgyalásokat is lezárhatja az év végéig a kormány” – értékelte a miniszter a bizottság döntését sajtótájékoztatóján.
Úgy fogalmazott, a magyar kormánynak “esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait”, így a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerülhet sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy milyen szankciós javaslatot tartalmaz a vasárnap elfogadott dokumentum.
Értékelése szerint
“a vasárnapi európai bizottsági döntéssel lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, így ezután újabb elvárások már nem támaszthatók Magyarországgal szemben.”
Az egyeztetések azonban folytatódnak a végrehajtásról – jelezte -, megemlítve, hogy maga szerdán egyeztet legközelebb Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztossal.
Elmondta: a szükséges törvénymódosításokat hétfőn és pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlés elé.
A kabinet egyik legfontosabb vállalásaként mutatta be a tizenhét közül az integritási hatóság felállítását, amely az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait ellenőrzi, és azokba csalás, összeférhetetlenség vagy szabálytalanság esetén avatkozhat be.
Vezetőjét nyílt pályázaton, független szakértők választják ki – mondta, hozzátéve, a hatóság november második felében kezdheti meg működését.
A magyar fél ugyancsak vállalta egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, amely nem a kormányzaton belül kap helyet, hanem az integritási hatósághoz fog kötődni. Elnöki tisztét az integritási hatóság elnöke tölti majd be, és paritásos alapon működik majd a kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal.
A kormány a korrupcióellenes keretrendszert is erősíteni fogja, ezen belül Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának bővítését emelte ki.
Erősebb összeférhetetlenségi szabályokat alkotnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban is, amelyek jövőben a hazai polgári törvénykönyvénél szigorúbb, uniós szabályokat veszik alapul.
A miniszter a többi között arról beszélt, hogy politikai szimpátia vagy baráti kapcsolatok esetén a kuratóriumi tagoknak jelezni kell összeférhetetlenségüket, és nem vehetnek részt a döntéshozatalban.
A vállalások között szerepel még a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás, amely lehetővé teszi a bírói felülvizsgálatot abban az esetben, ha az ügyészség vagy a nyomozóhatóság elutasít egy feljelentést vagy megszünteti a büntetőeljárást.
Navracsics Tibor arról is beszámolt, hogy a vállalások végrehajtása már augusztus végén megkezdődött a gyorsabb lebonyolításért. A tárgyalásokat értékelve a miniszter elismerte, hogy kezdetben valóban volt bizalmatlanság a bizottság és a magyar fél között, ahogy fogalmazott “a tárgyalások alacsony hőfokról indultak”, szerinte azonban a folyamat végére normalizálódott az együttműködés.
A miniszter lehetségesnek tartja, hogy “maga a bizottság fogja kimondani: a magyar kormány eleget tett a vállalásainak, amivel megszűnik az uniós költségvetés kockázata, ezért visszavonja határozati javaslatát és saját hatáskörben megszünteti az eljárást” – mondta.
Az Európai Bizottság vasárnap azt javasolta, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.
