Ki jogosult közterületen térfigyelő kamerát felszerelni és azzal megfigyelést végezni. Milyen célból figyelhető meg közterület? Meddig őrizhetők a bűnüldözési célból végzett, személymegfigyeléssel járó közterületen rögzített felvételek? – Hasznos összefoglaló!
A térfigyelő kamerák elhelyezése és használata ma már világszerte a közterek infrastruktúrájának természetes és állandó velejárója. Repülőterek, közlekedési eszközök, utcák, közintézmények – csak néhány azon hétköznapi életterek közül, ahol egy átalgos járókelő folyamatos „megfigyelés alatt” áll. A személymegfigyelés legfőbb oka és célja a bűnmegelőzés – mind élet-, mind vagyonvédelemi vonatkozásban, mely cél alapvetően generálpreventív – a használat általánosságban a közbiztonság növelése, a lakosság biztonságérzetének erősítése, illetve a jogellenes cselekmények visszaszorítása miatt indokolt.
A megelőzési, mint cél speciálisabb esete az objektumvédelem, illetve az egyes közfeladat ellátásához kapcsolódó intézkedések vagy rendezvények biztosítása.
Közterületi kamerázást, illetve személymegfigyelést a hatályos jogszabályok szerint a rendőrség, a közterület-felügyelet, a közterület felügyelő, valamint az adott település jegyzője – illetve az általa kijelölt köztisztviselő – végezhet, illetve rendelhet el.
A rendőrség által végzett megfigyelés és bűnüldözési célból végzett adatkezelés nem az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálya alá tartozik, arra speciális szabályok (Infotv.) vonatkoznak. Az adatkezelő a bűnüldözési adatkezelést folytató szerv, amely lehet ez esetben a rendőrség, az ügyészség, a NAV, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága vagy a büntetés-végrehajtási szerv egyaránt. A kép rögzítésére alkalmas térfigyelő kamerarendszer által megfigyelt közterület kijelöléséről az illetékes települési önkormányzat véleményének előzetes kikérését követően a rendőrség dönt. A rendőrség a kamerák elhelyezésére és a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján köteles közzétenni, mindemellett a képfelvevők elhelyezéséről, valamint az adatkezelés tényéről a területre belépő személyek tájékoztatását biztosító figyelemfelhívó jelzést, illetve ismertetést kell elhelyezni.
A bűnüldözési és bűnmegelőzési célból telepített kamerarendszerekkel készített felvételek tárolására és megőrzési idejére vonatkozóan a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) ad iránymutatást. A szabályok a megfigyelés célja és indokoltsága függvényében eltérőek.
- A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet. [Rtv. 42.§ (1), Rtv. 42.§ (7) a)]. Ez esetben a megőrzési idő a rögzítést követő 30 nap, ezt követően az adatkezelő azt törölni köteles.
- A rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. [Rtv. 42.§ (2), Rtv. 42.§ (7) b)] Ezen felvételek megőrzési ideje szintén a rögzítést követő 30 nap, ezt követően az adatkezelő azt törölni köteles.
- A rendőrség a határátkelőhely és az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. [Rtv. 42.§ (5), Rtv. 42.§ (7) c)] A felvételeket a rögzítést követő három munkanap elteltével törölni kell.
- Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítmény és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, továbbá a rendőrség kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú – a megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt – helyiségeiben, valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. [Rtv. 42.§ (5e), Rtv. 42.§ (7) a)] A felvételek megőrzési ideje a rögzítést követő 30 nap.
Hangsúlyozandó, hogy közterületi térfigyelő hálózat kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az érintettek számára – alapjogaik védelmét is figyelembe véve – személy- és vagyonbiztonságot nyújt.
