A versenyjog és a közbeszerzési jog számos esetben szoros összefüggésben áll egymással, az olyan fogalmak, mint a kizáró ok vagy az öntisztázás mindkét jogi területen fontos szerepet tölt be, sok esetben közös értelmezési kerettel. Öntisztázás eljárás keretében, a közbeszerzésekből jogsértő magatartásukra tekintettel kizárt vállalkozások kérhetik megbízhatóságuk megállapítását, amely lehetővé teszi a közbeszerzéseken való ismételt részvételüket. Az öntisztázáshoz három kulcsfontosságú feltételnek kell sikeresen teljesülnie – ezeket mutatja be Csépai Balázs, a DLA Piper Hungary szenior versenyjogi ügyvédje.
A kár megtérítése
Az öntisztázás első lépéseként a kizárt vállalkozásnak igazolnia kell, hogy az okozott kárt megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt, illetve a joggyakorlat emellett elfogadja annak bizonyítását is, hogy nem történt károkozás.
Azokban az esetekben, amelyekben a károsult és annak számszerűsített kárigénye könnyen felmérhető (pl. átszakított gázvezeték javításának költsége) az eljárás is alapvetően problémamentesen zajlik, ugyanakkor a kartellmegállapodások során a versenytársak közötti árrögzítésből vagy piacfelosztásból származó károkkal érintettek azonosítása sok esetben kifejezetten nehézkes. Ha a kartell közvetlenül a végfogyasztókra irányul (pl. pék vagy banki előtörlesztési kartell) a károsultak köre rendkívül széles lehet, ráadásul az érintettek kárigényének bizonyítása is bonyolult és hosszadalmas folyamat.
A Közbeszerzési Hatóság a kár fennállása tekintetében mindig is döntő bizonyítékként vette figyelembe a károsulti nyilatkozatot, amely azt eredményezi, hogy a kérelmező teljes mértékben kiszolgáltatottá válik a potenciális károsultnak, hiszen öntisztázása mindaddig függőben marad, amíg egyezségre nem jutnak.
A vesztes alkupozíció elkerülését segíti elő és összességében az öntisztázást végző vállalkozás pénzügyi terheit is csökkenti, ha még a versenyfelügyeleti eljárás lezárultát, és így a kizáró ok bekövetkeztét megelőzően proaktívan keresi meg a potenciális károsultakat a kárigényükre vonatkozó nyilatkozatok beszerzése céljából.
Ez nem csak az alkuhelyzetet javítja azzal, hogy a leendő kérelmezőt még nem szorítja a már beállt kizárás miatti időzavar, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a későbbiekben kiszabásra kerülő versenyfelügyeleti bírságból levonassa a kártérítésre kifizetett összegeket.
A kár megtérítésére vonatkozó további részletek az ITT olvashatóak.
Együttműködés a hatósággal
A sikeres öntisztázáshoz jelentősen hozzájárul, ha a kérelmező az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve, átfogóan tisztázza az adott ügy tényállását és körülményeit. Előfordulnak olyan esetek – például ha hatóság tetten éri a vállalkozást a munkabiztonsági szabályok megsértésekor – amikor nincs lehetőség a kooperációra. Ezzel szemben a több éven át húzódó versenyfelügyeleti vagy büntetőeljárások során a vizsgálati cselekmények széles formái és nagy száma folyamatosan alkalmat teremtenek az aktív együttműködés megvalósítására.
„A kérelmezőnek célszerű az együttműködésre törekednie, hiszen nem csak az öntisztázást segíti elő, de egyes eljárások speciális szabályai kifejezetten díjazzák is azt a szankciók csökkentésének ígéretével”
– emelte ki Csépai Balázs, a DLA Piper Hungary Versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje.
Ugyan az öntisztázásnak nem feltétele sem a jogsértés elismerése, sem pedig a jogorvoslati jogról való lemondás, a Közbeszerzési Hatóság az elmúlt években csak olyan esetekben állapította meg az aktív együttműködés feltételének fennállását, ha a kérelmező legalább a vizsgálat befejezését követően, az egyezségi eljárás keretében beismerte a jogsértést. Még olyan esetekben is döntő körülményként hivatkozott az egyezségre, ahol a kérelmező számos önkéntes adatszolgáltatást és más, az együttműködési hajlandóságot alátámasztó lépésről tudott számot adni.
A hatósággal való együttműködéssel kapcsolatos további részletek ITT olvashatóak.
További jogsértések megelőzése
A közbeszerzési kizárás mindig hibás személyi döntések és a hibát lehetővé tevő szervezeti problémák együttesére vezethető vissza, éppen ezért az öntisztázás egyik kulcsfontosságú feltétele, hogy a vállalkozás olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozzon, amely alkalmas a további jogsértés megelőzésére.
„Kiemelten fontos az öntisztázási eljárás során azoknak az intézkedéseknek az átfogó bemutatása, amelyeket a kérelmező a jogsértések megelőzése érdekében hozott. Mivel jövőbeli magatartás alakítására vonatkozóan tesz ígéreteket és lépéseket, azok őszintesége és hatékonysága nem ítélhető meg egyértelműen. Ez az adott esetben frusztráló körülmény, esetenként túlzott hatósági rugalmatlanságot is eredményez”
– mondta el Csépai Balázs.
A hatóság olyan fellépést vár el, amelynek az eredményeként garantáltnak tekintheti a konkrét személy által megvalósított újbóli jogsértést. Míg egy ilyen lépés egy nagyvállalat esetében problémamentesnek tekinthető, az érintett személy döntési helyzetből való kizárása, vagy akár a gazdasági szereplőtől való eltávolítása nehezen értelmezhető követelmény, ha az illető egy KKV vagy egy mikrovállalkozás tulajdonos-ügyvezetője.
Mindazonáltal a gazdasági szereplő rendszerint viszonylag egyszerűen, adott esetben külső szakember bevonásával képes azonosítani azokat a belső ügyviteli, szabályozási hiányosságokat, amelyek a kizárásra vezető jogsértésben szerepet játszottak, mindezek pedig könnyen orvosolhatóak. A gazdasági szereplő felelőssége ilyenkor az is, hogy megfelelő tájékoztatást és mentorálást biztosítson munkatársai részére a visszaesés megelőzése érdekében.
A további jogsértés megelőzésére vonatkozó információk ITT olvashatóak.
Csépai Balázs, a DLA Piper Hungary szenior versenyjogi ügyvédje:
