Összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót illetően nem tehető különbség aszerint, hogy a munkavállaló munkáltatójánál az állam a munka törvénykönyve hatályba lépése előtt vagy után szerzett többségi befolyást – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/4119/2021. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott ítéletét.
Az eljárás alapjául az szolgált, hogy a köztulajdonúvá vált munkáltató által foglalkoztatott indítványozó munkaviszonyát a munkáltatója felmondással megszüntette. A felmondás során a munkáltató a munka törvénykönyve rendelkezéseit alkalmazta, és nem alkalmazta az iparágra kiterjedő kollektív szerződések előnyösebb rendelkezéseit, amelyek alapján az indítványozót magasabb összegű végkielégítés és hosszabb felmondási idő illette volna meg.
Az indítványozó a végkielégítés-különbözet és a felmondási időre járó távolléti díjkülönbözet megfizetése iránt pert indított. Az elsőfokú bíróság ítéletében a kollektív szerződések szerinti, valamint a ténylegesen fizetett végkielégítés és távolléti díj különbözetének, valamint ennek kamatai és a perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. A másodfokon eljáró bíróság a döntést részben megváltoztatta, az összegeket leszállította, a távolléti díjkülönbözet tekintetében a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria támadott ítéletével a jogerős ítélet végkielégítés és kamata megfizetésére kötelező helybenhagyó rendelkezését a perköltségre és az illetékfizetésre kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a keresetet e körben is elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogértelmezése, amely szerint a munka törvénykönyvét módosító törvény nem tartalmaz olyan átmenetei szabályt, amely a munka törvénykönyve hatályba lépését követően köztulajdonba kerülő munkáltatókra alkalmazandó lenne, sérti az egyenlő bánásmódhoz való jog követelményét, valamint a kollektív szerződéskötéshez való jogot.
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak szerint
a Kúria a felmerült alkotmányjogi problémánál a kollektív szerződés és munkaszerződés mikénti érvényesüléséről nem az Alaptörvénnyel összhangban döntött, amikor az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót illetően különbséget tett aszerint, hogy a munkavállaló munkáltatójánál az állam a munka törvénykönyve hatályba lépése előtt vagy után szerzett többségi befolyást.
Az Alkotmánybíróság a Kúria ítéletét alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.
