Nagy érdeklődés övezte a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának Civil- és Cégnapját, amelyet Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője nyitott meg a Nádor utcában. A koronavírus-világjárvány miatt két év kényszerszünet után megtartott eseményen másfélszer többen szerettek volna részt venni, mint ahány férőhelyet biztosítani tudott a bíróság. A rendezvényen elhangzott előadásokat követően a hallgatóság tagjai kérdezhettek is az adott területek szakértőitől.
A betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság tagjainak, képviselőinek halálát követően felmerülő jogalkalmazási problémákat tekintette át az esemény első előadója. A koronavírus-járvány miatt sajnos különös aktualitással bíró kérdés kapcsán Tornai Döníz hangsúlyozta: még mindig sok érintett számára nem világos, hogy egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik „automatikusan” a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. A taggá válás egyik feltétele pedig az, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el. A bírósági ügyintéző a téma kapcsán felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a cégbíróság nem rendel ki ügygondnokot a tagsági jogok gyakorlása érdekében, azt a hagyatéki eljárásban közreműködő hatóságnál – úm. a jegyzőnél vagy közjegyzőnél – kell kérelmezni.
Polgár Csilla bíró a kényszertörlési eljárásról szólva elmondta, hogy annak 2012-ben történt bevezetésével tulajdonképpen az volt a jogalkotó célja, hogy a közbeszédben fantomcégnek nevezett szervezeteket jogutód nélküli megszüntetés útján kivezethessék a cégnyilvántartásból. Az eljárás bevezetése óta eltelt időszakban azonban egy nem várt jelenségre lettek figyelmesek a szakemberek: miközben az elmúlt években jelentősen megnőtt a kényszertörlések száma, ezzel párhuzamosan a végelszámolásoké és a felszámolási eljárásoké jelentősen lecsökkent. E jelenséget az magyarázta, hogy a cégek tagjai és vezető tisztségviselői a cég jogutód nélküli megszüntetésének egyfajta alternatívájaként, számukra többletköltséggel nem járó módjaként tekintettek a kényszertörlési eljárásra. Tekintettel arra, hogy a vállalkozói gyakorlat szembement a jogalkotói szándékkal, 2021-ben változtattak a szabályozáson – ld. a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvény. A módosításnak a következő főbb tartalmai elemei vannak:
- a kényszertörlési eljárás lefolytatásáért illetéket kell fizetni;
- a cég vezető tisztségviselőit és tagjait terhelő új felelősségi tényállást vezettek be a cég ki nem egyenlített tartozásaiért;
- szigorítottak az eltiltás szabályain és
- pontosították, hogy milyen mértékű vagyon, illetve követelés szükséges ahhoz, hogy a kényszertörlési eljárást követően felszámolási eljárásra kerüljön sor.
Az előadó azonban azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a módosítás által vált lehetővé az, hogy a cég egy meghatározott ideig – a törvényes működés helyreállítása esetén (!) – kérheti a kényszertörlési eljárás megszüntetését.
A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek ellen kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárások kapcsán Molnár Szeréna bíró többszörösen hangsúlyozta, hogy a kérelmezők által elkövetett egyik leggyakoribb hiba az, hogy a kérelemben meghatározott ügyben kérik a bíróság hivatalból történő intézkedését. „Kérelemre induló hivatalbóli eljárás nincs!” – mondta az előadó, aki arra is kitért, hogy a bíróság nem kötelezhető egy adott eljárás lefolytatására.
Papp Ilona bírósági titkár az egyesületek bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeinek kapcsán gyakran felmerülő jogi problémákról és a kérelmek hiányosságairól beszélt az érdeklődőknek, de ugyanezt a témát boncolgatta Gálfalvi Géza bírósági titkár is az alapítványok kapcsán. Papp Réka Orsolya bírósági titkár a civil egyszerűsített nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési kérelmek gyakori problémáiról beszélt a Cégnapon, Szalay Mihály bírósági ügyintéző jogesetismertetése pedig a jogi személy mint törvényes képviselő körüli problémakört boncolgatta. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársa, Pintér Judit Laura az adószám kiadásával kapcsolatos hiányosságokra hívta fel a figyelmet. A program végén az előadók a közönség által feltett kérdésekre válaszoltak.
A szervezők ígérik, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel októberben újabb rendezvényt tartanak az aktuális jogalkalmazási problémákról, továbbá az ún. egységes jogi személy nyilvántartási törvény 2023-ban hatályba lépő rendelkezéseiről.
Az eseményre előregisztrálni az ftrendezveny@birosag.hu e-mail-címen lehet.
