Az adóhatóság ellenőrzése nem áll meg az adócsalásban érintett cégek vizsgálatánál – mindig megvizsgálja az ilyen láncokkal üzleti kapcsolatban álló adózókat is. Az adóhatósági és bírósági gyakorlat is elvárja az adózóktól, hogy minden észszerűen elvárható intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy ne váljanak adócsalás részesévé. De miért engem büntet a NAV, ha a beszállítóm nem fizet adót? Van esély a szankció sikeres vitatására? – A Deloitte Legal szakértői tanácsai!
A napokban jelent meg a hír, hogy az adóhatóság felszámolt egy újabb adócsalásra szakosodott láncot, amely szójadarát szerzett be szlovén és cseh társaságoktól, majd áfa fizetése nélkül értékesítette tovább a terméket cégek láncolatán keresztül a magyar vevőinek.
Az utóbbi években gyakran fordult elő, hogy a különböző élelmiszeripari, vagy mezőgazdasággal összefüggő áruk, vagy termékek kereskedelme során tárt fel visszaéléseket az adóhatóság.
Az adóhatóság fellépése az áfa csalásra szakosodott csoportok ellen helyes és támogatandó. Ugyanis ezek a csoportok nem fizetnek adót, ezért torzítják a piaci viszonyokat és a tisztességes kereskedőket hozzák kedvezőtlen versenyhelyzetbe.
Azonban
az adóhatóság ellenőrzése nem áll meg az adócsalásban érintett cégek vizsgálatánál. Az adóhatóság mindig megvizsgálja az ilyen láncokkal üzleti kapcsolatban álló adózókat is.
Ugyanis az adóhatósági és bírósági gyakorlat is
elvárja az adózóktól, hogy minden észszerűen elvárható intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy ne váljanak adócsalás részesévé.
Ez a jelen helyzetben azt jelenti, hogy az adóhatóság megkeresi a szójadarát megvásárló takarmánykészítőket, kereskedőket, vagy állattartókat, hogy milyen ellenőrzési lépéseket tettek a beszállítóikkal történő üzletkötés, illetve az üzleti kapcsolat fennállása során. Amennyiben az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy ezek nem feleltek meg az elvárt szintnek, vagy olyan adócsalásra utaló körülmények merültek fel a beszállítóval összefüggésben, amit észlelnie kellett volna az adózóknak, úgy megtagadja a beszállítótól befogadott számlán áthárított áfa levonási jogát.
Az áfa általános 27%-os mértéke miatt ez nyilvánvalóan önmagában is egy olyan rendkívül súlyos szankciót jelent (és akkor az 50%-os adóbírságról és késedelmi pótlékról nem is beszéltünk), amely ellehetetlenítheti a cég további működését.
Van esély az ilyen szankció sikeres vitatására?
Egyértelműen van! Sok olyan bírósági döntés született már, amely kimondta, hogy
az adóhatóság által megkövetelt ellenőrzési keretrendszer túlzó, olyan mélységű vizsgálat nem várható el egy adózótól, amelyet csak egy hatóság képes teljesíteni (például: láncban távolabbi szereplők ellenőrzése).
Azonban egy ilyen eljárás felkészültséget és jelentős erőforrást igényel. Ismerni kell továbbá a bíróság hasonló ügyekben hozott esetjogát, mert ezeken keresztül sikeresen lehet vitatni az adóhatóság megállapításait.
Érdemes továbbá a megelőzésre is koncentrálni, tekintettel arra, hogy több, az agár szektorhoz tartozó tevékenységet is kiemelt ellenőrzési célpontként nevesít a NAV 2022-es ellenőrzési terve. Ezért a szektor szereplőinek érdemes előre készülniük a hasonló ellenőrzésekre és olyan belső ellenőrzési metódusokat kialakítani amelyeket elvár az adóhatósági és bírósági gyakorlat.
Végső tanácsként pedig érdemes megfogadni, hogy ha egy piaci szereplő rendszeresen kiemelkedően kedvező áron kínálja a termékét, akkor ott mindenképpen érdemes mélyebb vizsgálatot folytatni, hogy van-e ésszerű indoka az eltérésnek.
Deloitte Legal szakértői – a cikk szerzői:
Dr. Baranyi Gábor – a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának vezetője:
Dr. Ramocsa Dávid – a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje:
