Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása (hatályon kívül helyezése) népszavazási útra tartozna – szögezi le az Alkotmnybíróság IV/234/2022. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette egy magánszemély 2021. július 21-én benyújtott népszavazásra javasolt kérdését. A kérdés szövege: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?” (Alapítványi tv.) Az indítványozó felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy az Alaptörvény szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.
A Kúria a támadott végzésével az NVB határozatát helybenhagyta. A Kúria végzésének elvi tartalma szerint az Alaptörvény szerinti tilalom megsértését nem a nemzetközi szerződés létrehozásához vezető szerződéskötési folyamatban keletkező megállapodásra, hanem törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozóan kell vizsgálni.
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét okozza többek között az, hogy a Kúria az NVB határozata szerinti népszavazás alkotmányosságát érdemben nem vizsgálta, illetve a határozat szerinti népszavazási kérdés célja és tartalma nem egyértelmű.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény szerinti népszavazási tilalom tárgyában a vizsgált esetben az alaptörvényi tilalom szempontjából (szemben a Kúria döntésében foglaltakkal) annak van jelentősége, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért Alapítványi tv. a Kínai Népköztársasággal kötött Megállapodás mint jogszabályban (a 2018. évi CIX. törvényben, azaz a Fudan tv.-ben) kihirdetett, és a magyar jogrendszer részét képező nemzetközi szerződés végrehajtását célozza.
Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása (hatályon kívül helyezése) népszavazási útra tartozna.
Az Alkotmánybíróság alkotmányossági vizsgálata eredményeként tehát megállapította, hogy
a népszavazásra feltenni kívánt kérdés jelen esetben az Alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozó kérdésnek minősül.
A Kúria döntése így alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
