A Fővárosi Ítélőtábla ítélkezése “megalapozott és időszerű” volt 2021-ben – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a táblabíróság elnökének múlt évi beszámolóját megelőzően szerdán, Budapesten.
Senyei György Barna emlékeztetett: az ítélőtáblák és a táblabíróságok évente tájékoztatják az OBH elnökét és a bírákat a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. Hozzátette,
az öt ítélőtábla közül az ügyek felét a Fővárosi Ítélőtábla intézi, ezért létszámát tekintve is a legnagyobb: a táblabírák fele ott teljesít szolgálatot.
Közlése szerint a Fővárosi Ítélőtábla azért is kiemelkedik a táblabíróságok közül, mert az a felülbírálati fóruma a központi régió két nagy bíróságának, a Fővárosi Törvényszéknek és a Budapest Környéki Törvényszéknek, vagyis ott történik a legnagyobb hatású, közérdeklődésre leginkább számot tartó ügyek rendes jogorvoslata.
Az ügyforgalommal kapcsolatban azt mondta: a járványhelyzet miatt 2020-ban az ügyérkezések számának csökkenését lehetett tapasztalni az ország bíróságain, de ez a tendencia tavaly megfordult. A Fővárosi Ítélőtáblán viszont még nem állt vissza a pandémiát megelőző szintre az ügyérkezések száma, a 4,4 százalékos országos átlaghoz képest 1,5 százalékkal több ügy érkezett a táblabíróságra, mint 2020-ban.
A Fővárosi Ítélőtábla bírái több ügyet fejeztek be a múlt évben, mint ahány a táblabíróságra érkezett, így az ügyhátralékuk is csökkent
– mutatott rá az OBH elnöke. Példaként említette, hogy 1999-ben 1312, 2000-ben 1066, míg 2021 végén 1058 ügy volt folyamatban a táblabíróságon. Méltatta a Fővárosi Ítélőtábla időszerűségi mutatóit is,
múlt év végén mindössze 46 olyan peres ügy volt, amely hat hónapnál régebben volt folyamatban.
Senyei György Barna hangsúlyozta: a minőségi ítélkezéshez és a mindennapi munkavégzéshez szükséges tárgyi és informatikai feltételek biztosítása kiemelt központi igazgatási feladat, az ítélőtábla dolgozói kiváló munkakörülmények között dolgozhatnak a Fekete Sas utcai bérleményben. Hozzátette: a bírósági munkavégzésben a digitális megoldások alkalmazását a járványhelyzet felértékelte, különös hangsúlyt kapott ebben a távmeghallgatás, országosan 30 ilyen távmeghallgatási mobil végpontot létesítettek tavaly. Új mobil végpont került az ítélőtáblára is, ahol tavaly 115 távmeghallgatást tartottak.
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta: a pandémia meghatározta az elmúlt évüket, a 2021. március 8-ától 2021. április 5-éig tartó “szigorított védekezés” ideje alatt főszabály szerint nem lehetett tárgyalást tartani, a tanácsülések elektronikus kommunikációval zajlottak.
Ismertette: tavaly 5888 ügy érkezett az ítélőtáblára, és 5894-et fejeztek be a bírák. Legnagyobb arányban a polgári kollégiumhoz érkeztek ügyek, az összes beérkezett ügy 63 százaléka. A büntető kollégiumhoz, amelyhez az ítélőtáblák közül egyedüliként katonai szakág is tartozik, az ügyek 28 százaléka érkezett, a legkisebb, két tanáccsal működő munkaügyi kollégiumra 8 százaléknyi ügy jutott. Összesen 2131 peres ügy érkezett a táblabíróságra, 2156-ot fejeztek be és 601 maradt folyamatban, ami 25-tel kevesebb, mint a 2020-as adat.
Az elnök megerősítette az OBH elnöke által mondottakat, miszerint
alapvetően csökken a beérkező ügyek száma, de a büntető perek száma csaknem 40 százalékkal, a polgári peres ügyeké pedig 4,4 százalékkal nőtt.
A büntetőügyek számának növekedését az elnök azzal magyarázta, hogy a pandémia miatt már 2020-ban is voltak korlátozások, és az ügyészségek és alsóbb fokú bíróságok a feltorlódott ügyek miatti lemaradásukat igyekeztek behozni és több jogorvoslati előterjesztést tettek.
A gazdasági ügyekben a visszaeső beadványszámot azzal indokolta, hogy hitelügyletekben moratóriumot vezettek be, így első fokon se terjeszthettek elő kereseti kérelmet a bíróságokon, ami a jogorvoslatokat is befolyásolta.
A kollégiumok közül egyedül a civil büntető ügyekben fejeztek be kevesebb eljárást, 340-et, mint ahány érkezett, 401. Ezt az elnök azzal magyarázta, hogy majdnem másfél hónapig nem tudtak a koronavírus miatt tárgyalásokat tartani.
Az ítélőtáblára 3757 nemperes ügy érkezett és 3738-at fejeztek be, 460 maradt folyamatban.
Az időszerűségről szólva azt mondta: az ügyek 98,6 százalékát egy éven belül befejezték, amit kiemelkedően jónak nevezett. Hangsúlyozta:
tavaly nem volt a táblabíróságon 2 éven túl befejezett ügy.
Szólt arról is, hogy jelentősen, 40-42 százalékban megnőtt a soron kívüli ügyek száma a polgári és a büntető ügyekben, ami nagyobb terhet ró a bírákra. Ezek közé sorolta a sajtóhelyreigazítási pereket, a közérdekű adat kiadásával kapcsolatos ügyeket, valamint bűncselekménnyel okozott kár és sérelemdíj iránt indított eljárásokat, a büntető szakágban pedig minden olyan ügyet, ahol a vádlott letartóztatásban van.
Az ítélkezés megalapozottságáról azt mondta: a táblabíróságról a Kúriára érkezett és a Kúrián befejezett ügyek 53 százalékát hatályában fenntartották, 11 százalékát hatályon kívül helyezték, 5 százalékát változtatták meg és 31 százalékát egyéb módon fejezték be. Ez az adat azt mutatja, hogy a rendkívüli jogorvoslatok 84 százaléka eredménytelennek bizonyult – mondta.
A gazdálkodásról elmondta: több mint 4 milliárd forintból gazdálkodtak, ennek mintegy fele illetményeket jelent, de szólt arról is, hogy a koronavírus miatt 2020 márciusától múlt év végéig 11 millió forintot költöttek védekezésre.
Ribai Csilla a tervek között említette, szeretnék elérni, hogy a táblabíróságon ne legyen egy éven túli ügy.
Az idei legfontosabb feladatnak a közigazgatási kollégium felállítását nevezte, ami március 1-jére megtörtént, és fokozatosan töltik be a bírói és igazságügyi álláshelyeket.
