Megalakult az ötödik Orbán-kormány – Novák Katalin köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről az Országgyűlés keddi ülésén ismertették.
Az átirat szerint az államfő május 24-i hatállyal a miniszterelnök javaslatára Csák Jánost kulturális és innovációs miniszterré; Gulyás Gergelyt Miniszterelnökséget vezető miniszterré; Lázár Jánost építési és beruházási miniszterré; Nagy Istvánt agrárminiszterré; Nagy Mártont gazdaságfejlesztésért felelős miniszterré; Navracsics Tibort területfejlesztésért felelős miniszterré; Palkovics Lászlót technológiai és ipari miniszterré; Pintér Sándort belügyminiszterré; Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré; Semjén Zsoltot nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterré; Szalay-Bobrovniczky Kristófot honvédelmi miniszterré; Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszterré; Varga Juditot igazságügyi miniszterré; Varga Mihályt pedig pénzügyminiszterré nevezi ki.
A köztársasági elnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között esküt tettek az ötödik Orbán-kormány miniszterei kedden az Országgyűlésben.
Az alaptörvény szerint a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kinevezéssel megalakul az új kormány.
Orbán Viktort május 16-án választotta újra miniszterelnökké a parlament.
A kormányfő így mutatta be minisztereit
A kormányfő ismertette: Varga Juditot az Igazságügyi Minisztérium vezetésére kérte fel. Kiemelte:
az igazságügyi miniszternek érvényre kell juttatnia az Alaptörvényt, védenie kell az alkotmányosságot, ezért számára vétójogot biztosít valamennyi minisztériumi előterjesztéssel szemben.
Hozzátette: Deák Ferenc tárcája ma a kormány uniós kapcsolataiért is felelősséget visel. Ezt senki sem irigyli a tárca vezetőjétől – fogalmazott, hangsúlyozva: a miniszter a brüsszeli vitákban eddig is a magyar nemzeti érdek határozott képviselője volt és azt várják, a jövőben is az legyen. “Ez továbbra sem lesz könnyű”, ezért sok erőt és kitartást kívánt a miniszternek.
Pintér Sándorról – aki ismét a Belügyminisztériumot irányítja – a kormányfő azt mondta: 16 évet szolgáltak együtt és ezalatt minden rábízott feladatot példás pontossággal teljesített, ezért feltétel nélküli bizalmát élvezi. Helyreállította a közbiztonságot, radikálisan csökkentette a bűnözést, mind a vagyon, mind az emberi élet ellen irányuló bűncselekményeket látványosan visszaszorította, a rendőrséget megfiatalította és megújította, az állomány visszanyerte becsületét és megbecsültségét. “A rendőrviccek kora lejárt” – fogalmazott Orbán Viktor.
A rendvédelmi szervek a koronavírus-járvány alatt és az ukrajnai menekültválság idején is elévülhetetlen érdemeket szereztek, ezekre a képességekre a következő időszakban is nagy szüksége lesz Magyarországnak – rögzítette a miniszterelnök. Kitért arra, hogy Pintér Sándor megszervezte a közmunkarendszert, amellyel nehéz helyzetben lévő munkanélküli emberek százezreit segíthették vissza a munkaerő-piacra.
Az önkormányzati rendszer átszervezésekor és az egészségügyi operatív törzs irányításakor mindannyian láthatták, hogy megoldja bármely nagy állami szervezetrendszer gyors átszabását – mutatott rá. Aláhúzta: bár minisztériumát továbbra is Belügyminisztériumnak hívják, de valójában ez már a belügyek minisztériuma.
“A politikában a tapasztalat a legnagyobb érték, az számít igazán, ezért bízzák rá a legnehezebb területek irányítását” – mondta és sok sikert kívánt a belügyminiszternek.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter lesz ismét. A kormányfő úgy fogalmazott: miniszterelnök-helyettesként továbbra is a történelmi egyházakat és a Kárpát-medencei magyar közösségeket érintő ügyek előmozdításáért felel.
“Minden magyar felelős minden magyarért, ha ez így van, márpedig így van, akkor Semjén Zsolt miniszteri felelőssége az összmagyarság képviselete” – hangsúlyozta.
Aláhúzta: azt várják tőle, hogy az egységes magyar nemzet alaptörvényben rögzített eszméjét váltsa valóra a mindennapokban. “A Kereszténydemokrata Néppárt a kormány szellemi-ideológiai magja, ezért elnökét megkülönböztetett tisztelettel köszönti a kabinetben” – mondta.
Csák Jánosról, aki a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítója lesz, azt mondta: tárcáját jövőügyi minisztériumnak kellene nevezni. Hozzátartozik a családpolitika, a kultúra, a felsőoktatás, a szakképzés és az innováció.
Kiemelte: az Európai Unióban Magyarország fordítja arányosan a legtöbbet a családok és a kultúra támogatására, e területekhez zárkózik fel rohamléptekkel a magyar felsőoktatás is, ahol az elmúlt 30 év legjelentősebb fejlesztései indultak meg. “A miniszterre összetett feladat vár, munkája olyan különleges személyiséget igényel, aki ismeri az üzleti világot, nem téved el a szellemi viták modern útvesztőiben, egyszerre fegyelmezett, de közben keresi, miként léphetünk túl a mai realitások korlátain. Ide igazi Klebelsberg-karakter kell” – mondta és sok szerencsét kívánt.
Varga Mihály pénzügyminiszterről szólva kiemelte: az ő előrelátó szigora tette lehetővé a növekedés és a pénzügyi fegyelem közötti egyensúly fenntartását a koronavírus jelentette kihívás éveiben és ugyanez a vele szembeni elvárás most, amikor a háború a gazdaságot újabb próbatétel elé állítja.
Palkovics Imre technológiai és ipari miniszter portfóliója kapcsán Orbán Viktor arra emlékeztetett: az ipar és az energetika nagy átalakulás előtt áll, a kormánytag feladata az, hogy folytassa e területen az elmúlt négy évben elindított fordulatot, illessze a magyar energetikai rendszert az új kor kihívásaihoz. Ennek részeként említette, hogy kezelje az átalakulás, a növekvő fogyasztás és az emelkedő árak miatt kialakult helyzetet, eközben csökkentve a gazdaság károsanyag-kibocsátását, és hangolja össze a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait.
Nagy István agrárminiszter tárcájáról szólva a miniszterelnök arra emlékeztetett: az elmúlt években nagyot léptünk előre, az ország 20 millió embert képes ellátni élelmiszerrel, rakétasebességgel emelkednek a nemzeti vidékfejlesztési támogatások, a gazdák pedig végképp leküzdhetik a nyugattal szemben a kommunizmus idején keletkezett lemaradást. Hozzátette: a régi-új miniszternek ki kell védenie a küszöbön álló globális élelmiszerválság következményeit, tovább erősítse a magyar agrárium külgazdasági pozícióit.
Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter komoly uniós, belpolitikai és közigazgatási tapasztalatát emelte ki a kormányfő, megemlítve, hogy 2006 után évekig frakcióvezető volt, miniszterként döntő szerepet játszott a magyar állam újjászervezésében, ezt követően pedig uniós biztosként tevékenykedett. “Neki van a legtöbb esélye, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön föl” – fogalmazott Orbán Viktor.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter feladatairól szólva a miniszterelnök megjegyezte: a Zrínyi haderőfejlesztési program révén Magyarországé lehet a térség egyik legütőképesebb hadserege. Hangsúlyozta: a szomszédban zajló háború bizonyítja, milyen felelőtlenség volt, hogy egész Európában háttérbe szorították a hadsereget és a honvédelmet, néha már létjogosultságát is megkérdőjelezve.
A kormányfő Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel folytatta kormánya bemutatását. Mint mondta, a demokráciában fontos a folyamatos kapcsolattartás, ami nehéz feladat, mert a munkát adatvédelmi jogszabályok tömegei, az állampolgárok érthető érzékenysége és az ellenzék folyamatos támadásai is nehezítik. Hozzátette: ez most sem lesz másképp, így Rogán Antalt arra kérte fel, hogy oldja meg ezt a feladatot, a kormányzati döntések mögött húzódó elvek és célok a demokratikus közvélemény egésze számára legyenek megismerhetők.
Kiemelte: ebben a háborús évtizedben különösen fontos, hogy a “velünk egyetértőknek és az egyet nem értőknek is világos legyen, mit miért teszünk”. Jelezte azt is: a következő időszakban az ország függetlenségét és Magyarország szuverenitását számos támadás éri majd. Hozzátette: a szuverenitás védelme a miniszterelnök első számú kötelessége, ebben a munkában elsősorban Rogán Antalra számít majd.
Orbán Viktor közölte: Lázár Jánost az Építési és Beruházási Minisztérium vezetésére kérte fel, de ezt igazából országépítési minisztériumnak kellene nevezni. Emlékeztetett: korábban ez a feladat a minisztériumok között felparcellázott, széttagolt terület volt, de ez mára hátránnyá vált. A növekvő nyersanyagárak, a háború gazdasági hatásai, a várható európai recesszió, a beruházók óvatossága alaposan megbonyolítja majd az életünket – fejtette ki a kormányfő, aki szerint Lázár János feladata a beruházásokra fordított állami erőforrások hatékony felhasználása, az építésügyi szabályok megújítása, valamint az épített örökségünk védelme és a “polgári jó ízlés” képviselete lesz az építkezéseknél.
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterre rátérve Orbán Viktor közölte: azt várja tőle, hogy az ország fejlődését “a magyar észjáráson alapuló, innovatív gazdaságpolitikai javaslatokkal segítse”, még annak kockázatát is vállalva, hogy “ezek között lesznek szép számmal olyanok, amelyekkel már a közeljövőben sem csak barátokat szerez magának”. Felhívta a figyelmet arra: az európai gazdaság nagy bajban van, így ha Magyarország fejlődni akar, akkor új, unortodox, innovatív lépésekre lesz szüksége. Emlékeztetett: a kiszabadulás a devizacsapdából, az adópolitikai fordulat, az árstopok intézményei mind ilyen megoldások voltak. “Remélem, hogy maradt még belőle a tarsolyunkban” – fogalmazott, jelezve, hogy az új miniszternek ezeket kell “előkotornia és bevetnie”.
A miniszterelnök úgy folyatta: Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert arra kérte fel, hogy továbbra is a “tőle megszokott fáradhatatlansággal” képviselje a magyar nemzeti érdekeket, erősítse meg Magyarország kapcsolatait a szövetségeseivel és keressen újabb kereskedelmi és beruházási lehetőségeket. A minisztertől azt kérte: “játsszon minden hangszeren, legyen okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb, de leginkább érje el azt, amit kell”. Kitért arra is: a jövőben Szijjártó Péter felel a Paks2 beruházásért is. Megjegyezte: ez a munka így együtt több embert is kívánna, de a miniszter az elmúlt években bizonyította, “egyszerre több helyen is tud lenni”.
Orbán Viktor utolsóként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert mutatta be. Feladataként a stratégiai tervezést nevezte meg, jelezve, hogy neki nemcsak minisztériumokat, “hanem egy egész országot kell látnia”. Elmondta: azt várja tőle, hogy hangolja össze a minisztériumok működését, képviselje a tisztelet és az együttműködés kultúráját, alakítsa ki ennek technikáit. “Ez a munka sohasem ér véget, erre a feladatra kap újabb négy évet” – fogalmazott. Hozzáfűzte: ez a minisztérium egyben a kormány “villámhárítója is”, ezért arra kéri Gulyás Gergelyt, hogy képviselje bátran a kormány érveit a Magyarországról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön egyaránt.
Orbán Viktor úgy összegzett:
az új kormány névsora is mutatja, hogy az előttünk álló veszélyekkel teli éveknek “egy erős és ütőképes, válságálló és világos jövőképpel rendelkező kormánnyal vághat neki Magyarország”.
A magyar kormány tagjaiként a rájuk nehezedő feladat súlyával arányos felelősséggel, határozottsággal és alázattal vállalják a magyar nemzeti érdekek képviseletét, a magyar szabadság és szuverenitás védelmezését
– jelentette ki, hozzáfűzve, hogy számítanak a képviselők támogatására.
“A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – zárta beszédét a miniszterelnök.
