Május 28-án lép hatályba a fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítését és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítását célzó magyar szabályozási rendszer – hívja fel a figyelmet a DLA Piper Hungary. A szabályok az Európai Unió Omnibusz Irányelve rendelkezéseit ültetik át, amelynek következtében módosul a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény és az árak feltüntetéséről szóló rendelet is.
Az online vásárlások száma az utóbbi években nagymértékben megemelkedett: a technológiai változások, az online piacterek által nyújtott lehetőségek és a kereskedelembe lépő szereplők számának növekedése a jogi szabályozásban is számos új területet nyitott meg. A dinamikus fejlődés hatására rendkívül sok ágazatban szükségessé vált a jogi háttér frissítése és a fogyasztóvédelmi előírások aktualizálása.
A május 28-án hatályba lépő új szabályozás értelmében több fogyasztóvédelmi rendelkezés módosul.
Ezek közül az alábbiakban kettőt emelünk ki: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt és a termékek eladási áráról és a szolgáltatások feltüntetéséről szóló rendeletet.
Szigorúbb szabályozás a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatban
Az új szabályok egyértelműen lefektetik az online kereskedők által a fogyasztók számára történő tájékoztatási kötelezettség részleteit.
Az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést indítanak az adott honlapon, akkor a találatok sorrendje mi alapján állt össze, melyek voltak a rangsorolás fő paraméterei (pl. ár, fogyasztói értékelések, elérhetőség stb.) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét.
Továbbá
kötelező feltüntetni, ha a találat fizetett hirdetést tartalmaz és azt is, ha a keresési eredmények rangsorában előbbre került a fizetett termék.
A választás befolyásolása is górcső alatt
A korábbi vásárlók véleménye befolyásoló hatással bír a fogyasztók döntésére, ezért az új szabályozás értelmében
nem szerepelhetnek olyan hamis pozitív értékelések a különböző platformokon, amelyek torzíthatják a választást.
A kereskedők továbbá
csak akkor állíthatják, hogy a termékértékelések azt ténylegesen használó fogyasztóktól érkeztek, ha ezt előzetesen ellenőrizték.
Ennek módja lehet többek között az előzetes regisztráció, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok vagy a panaszkezelési rendszer kialakítása.
A manipulatív gyakorlatok előtt is bezárul a kapu
A manipulatív gyakorlatok (más szóval: sötét mintázatok) a fogyasztók rosszhiszemű befolyásolására alkalmazott módszerek. Ezek közé tartozhat a honlapon bizonyos releváns információk elhalványítása (így például kisebb vagy kevésbé látható betűtípussal történő megjelenítése), a hirdetési szövegek pontatlan megfogalmazása vagy a hírlevélről való leiratkozás megnehezítése.
Az influenszerekkel történő reklámozás csapdáit a fogyasztóvédelmi jog eddig is kiemelten kezelte: világos tehát, hogy
minden esetben fel kell tüntetni, ha az adott piaci szereplő ellenszolgáltatás fejében tesz közzé reklámot megjelenítő tartalmat.
Számos nyitott kérdést vetett fel időközben az online piac fejlődése (influenszer fogalma, a reklám idegen nyelven történő feltüntetése, felelősségi kérdések), amelyekre reagálva a versenyhivatal frissített tájékoztatót tesz közzé ebben a témában.
Szigorodnak az akciók feltüntetésére vonatkozó szabályok is
Ugyancsak új szabályok lépnek életbe az árak feltüntetésére vonatkozó rendeletben, méghozzá az árcsökkentések bejelentése kapcsán. A mindössze egyetlen paragrafust (öt bekezdést) tartalmazó új szabálynak való megfelelés várhatóan komoly kihívás elé állítja a magyar kereskedőket: ezt jól mutatja, hogy a témában a Kormány Fogyasztói Portálján elérhető új útmutató 13 oldalon keresztül részletezi a megfelelés részletes rendjét.
Az új szabályok ugyanis az akciós árak, leértékelések és árkedvezmények kommunikációját korlátok közé szorítják:
az árcsökkentés esetében a kereskedő köteles megjelölni a fogyasztó részére a korábban alkalmazott árat is (ez azt a legalacsonyabb árat jelenti, amelyet a kereskedő az adott termék esetében az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc napban alkalmazott).
Lényeges, hogy
az új árfeltüntetési szabályok nem vonatkoznak a szolgáltatásokra, és a magyar jogalkotó választása alapján a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre (pl. friss élelmiszerek, pékáruk, vágott virágok).
Hazai tapasztalatok szerint is indokolt a szigorítás
A Gazdasági Versenyhivatal eddig is vizsgálta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy szükséges a fogyasztóvédelmi előírások szigorítása. A versenyhivatal az érintettek jobb tájékozódása érdekében 2020 május közepén már külön útmutatót is elkészített az új szabályokról.
Bár a versenyhivatal várhatóan az első időszakban az óvatosabb beavatkozás, a vállalkozások “terelését” fogja előnyben részesíteni a büntetéssel szemben (különösen kis- és középvállalkozások esetén), később, a gyakorlat megszilárdulásával azonban várható, hogy akár jelentős bírságokkal is számolhatnak az új szabályokat nem kellően tiszteletben tartó cégek.
„Az új szabályozás elsődleges célja a fogyasztók védelme, a tiszta és jogilag rendezett online piaci keretek megszilárdítása a magyar jogszabályi környezetben. Az új előírások elősegítik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolását, valamint megkönnyítik a jogérvényesítést is” – összegezte Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary Versenyjogi csoportjának társvezetője.
Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary Versenyjogi csoportjának társvezetője:
