Az Országgyűlés kedden elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ötödik Orbán-kormányban tizenegy tárca működik majd.
Orbán Viktor miniszterelnök és kormánypárti képviselőtársai, Semjén Zsolt, Kocsis Máté, Simicskó István és Vejkey Imre előterjesztését – kivételes eljárásben – 124 igen szavazattal, 39 nem ellenében fogadta el a parlament.
A jogszabály alapján a leendő kabinet minisztériumai a következők lesznek:
1. Agrárminisztérium,
2. Belügyminisztérium,
3. Építési és Beruházási Minisztérium,
4. Honvédelmi Minisztérium,
5. Igazságügyi Minisztérium,
6. Kulturális és Innovációs Minisztérium,
7. Külgazdasági és Külügyminisztérium,
8. Miniszterelnöki Kabinetiroda,
9. Miniszterelnökség,
10. Pénzügyminisztérium, valamint
11. Technológiai és Ipari Minisztérium.
A törvény szövege kitér arra, hogy a miniszterelnök munkaszervezete a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek része kormányzati igazgatási munkaszervezetként a Miniszterelnöki Kormányiroda.
Az Építési és Beruházási Minisztérium a Miniszterelnökségből történő kiválással jön létre.
Az előző kormányzati ciklusban tíz minisztérium működött. A korábbi minisztériumok közötti jogutódlást a kormány rendeletben határozza meg. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A törvény indoklása szerint
a polgári oldal korábbi hagyományainak megfelelően most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le.
“A leendő új kormány legfontosabb feladata, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit” – olvasható az indoklásban.
Kocsis Máté: az új kormányszerkezet megfelel a magyar nemzet érdekeinek
Az új kormányszerkezet megfelel a választói elvárásoknak, a magyar nemzet érdekeinek, megfelelő a Magyarország előtt álló kihívások leküzdéséhez és a világban bekövetkező változásokhoz – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője kedden az Országgyűlésben a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájában.
Kocsis Máté az általa, valamint Orbán Viktor (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Vejkey Imre (KDNP) által beterjesztett előterjesztéssel kapcsolatban kiemelte, hogy “az április 3-i országgyűlési választáson a magyar emberek a polgári kormányzásra szavaztak, a béke és biztonság, a családok támogatásának, a rezsi- és az adók csökkentésének fenntartása mellett döntöttek. A Fidesz-KNDP újabb kétharmados felhatalmazása is ennek szól, és az új kormány működésének kialakításakor is ezeket kell figyelembe venni” – tette hozzá.
Hozzátette, a választók amellett is állást foglaltak, hogy a kormány az inflációtól védő intézkedéseket, az árstopokat is megtartsa.
Kocsis Máté állást foglalt amellett, hogy a kormánypártoknak a magyar emberek biztonsága az első, a háború elől menekülők segítése a második legfontosabb feladat, és a kormányzati struktúrában ennek is a figyelem középpontjába kell kerülnie.
Kocsis Máté szerint a történelem során sokszor bebizonyosodott, hogy nincs sikeres Magyarország sikeres agrárium nélkül. Most ennek az ágazatnak is eddig nem tapasztalt kihívásokkal kell szembenéznie – mondta, a többi között a világpiaci és az energiapiaci áremelkedést, valamint a háborút említve a kihívások között. Hozzátette: fontos, hogy olyan kormány és agrártárca jöjjön létre, amely prioritásként kezeli a belföldi élelmiszerellátás biztosítását, az agrárgazdasági versenyképesség fenntartását és kellő figyelmet fordít a minőség biztosítására.
Kitért arra, hogy a választók április 3-án amellett is állást foglaltak, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Így az új kormány egyik legfontosabb feladata a béke és biztonság megőrzése lesz – mondta.
Közölte, meg kell erősíteni a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a miniszterelnök munkaszervezetét, ez indokolja a rendvédelmi szervezetek közötti átszervezési javaslatokat.
A frakcióvezető szerint az elmúlt évek igazolták, helyes egy egységként kezelni a külgazdaságot és a külügyeket, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztériumra lényegében változatlan formában van szükség.
Ismertetése szerint az igazságügyi tárca továbbra is a jogalkotásért felelős, illetve ellátja az eddig is a feladatkörébe tartozó feladatokat.
Elmondta, a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál a jövőt érintő kérdések gyűlnek össze, és itt lesznek azok a feladatok, amelyek egy 21. századi társadalompolitika megvalósításához szükségesek.
A Technológiai és Ipari Minisztériumot a Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz hasonlította, megváltozott és kibővített feladatkörökkel. Hozzátette: a hazai iparfejlesztés hozzájárul Magyarország önellátásának és versenyképességének biztosításához.
Kocsis Máté úgy értékelt, ez a struktúra nagyban függ attól, hogy kikkel és milyen feladatokkal töltik fel, de a jelenlegi politikai, társadalmi környezetet figyelembe véve ennél jobb kormányszerkezetre nem lehetett javaslatot tenni.
