A Be. nem szabályozza a pótmagánvádló azon mulasztásának jogkövetkezményét, amikor a másodfokú eljárásban megszűnt jogi képviseletéről a bíróság felhívására a kitűzött határidőben nem gondoskodik. Nincs olyan rendelkezése a törvénynek, amelyet a pótmagánvádló mulasztása kapcsán a bíróság az eljárás folytatásában segítségül hívhatna – szögezi le az Alkotmánybíróság III/3684/2021. számú, jogalkotói mulasztás megállapításáról szóló határozatában.
Nincs olyan rendelkezése a Be.-nek, amelyet a pótmagánvádló konkrét ügyben tanúsított mulasztása kapcsán a bíróság az eljárás folytatásában segítségül hívhatna –
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre indult eljárásában hivatalból megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 810. §-ában nem szabályozta a jogbiztonságból fakadó következményeknek megfelelően a pótmagánvádló azon mulasztásának jogkövetkezményét, amikor a másodfokú eljárásban megszűnt jogi képviseletéről a bíróság felhívására a kitűzött határidőben nem gondoskodik.
Az alapul szolgáló ügyben az elsőfokú bíróság a vádlottat felmentette, az elsőfokú ítélet ellen kizárólag a pótmagánvádló fellebbezett. Az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő másodfokú eljárás során az indítványozó jogi képviselője bejelentette, hogy a pótmagánvádló jogi képviseletét nem látja el, ezért a bíróság felhívta az indítványozót, hogy jogi képviseletéről gondoskodjék, és figyelmeztette a mulasztás jogkövetkezményeire. Az indítványozó a megadott határidőben, és azután sem gondoskodott jogi képviseletről.
Az indítványozó bíróság álláspontja szerint ilyen esetben sem a büntetőeljárás megszüntetésére, így az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, sem az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésének megállapítására nincs törvényes lehetőség. Így a pótmagánvádas eljárás résztvevői számára kiszámíthatatlanná válik az eljárás eredménye, ha a pótmagánvádló jogi képviselete a másodfokú eljárásban szűnik meg, és arról a pótmagánvádló a bíróság felhívása ellenére sem gondoskodik.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy jelen esetben
nincs olyan rendelkezése a Be.-nek, amelyet a pótmagánvádló konkrét ügyben tanúsított mulasztása kapcsán a bíróság az eljárás folytatásában segítségül hívhatna.
A pótmagánvádló mulasztásának jogkövetkezményei ezáltal valóban bizonytalanná, maga az eljárás pedig az abban résztvevők számára kiszámíthatatlanná válik. Az Alkotmánybíróság szerint így
a szabályozás a jogalkalmazók számára nem hordoz egyértelműen felismerhető normatartalmat, és nem teszi ténylegesen lehetővé a jogalanyok számára, hogy magatartásukat a jog előírásaihoz igazíthassák.
Az Alkotmánybíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, így felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. december 31-ig tegyen eleget.
