Megkezdődhet a budapesti közösségi használatú e-rollerek és kerékpárok helyzetének rendezése, miután a Fővárosi közgyűlés döntött a mikromobilitási pontok létrehozásáról, valamint a szolgáltatások működtetésének alapelveiről. Az új szabályozás részleteit az egyeztetési folyamatban részt vevő PRM-CEE tanácsadó cég szakértője mutatja be.
Többéves szakmai egyeztetés eredményeként született meg április 27-én az a fővárosi rendelet, amely az első lépés a közösségi mikromobilitási eszközök fővárosi helyzetének rendezésében.
Bene Márk, az egyeztetési folyamatban részt vevő PRM-CEE tanácsadó cég szakértője foglalta össze az új szabályozással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.
Csak kijelölt helyeken lehet lerakni az e-rollereket
A rendeletmódosítás egységes keretet teremt a mikromobilitási szolgáltatások budapesti működésének szabályozásához. A rendelet meghatározza azokat az ún. mikromobilitási pontokat (MMP-k), amelyeken a használaton kívüli kerékpárok, rollerek leparkolhatóak. Mivel fővárosi szabályozásról van szó, ezért csak Budapest tulajdonában álló területeken létesítendő pontokra vonatkozik. Ezeken túl az előírások meghatározzák a szolgáltatás működtetésének egyéb feltételeit is:
- A szolgáltatók által fizetendő közterülethasználati-díj eszközönként havi 50 és 1000 forint között mozog e-rollerek esetén az elhelyezéstől függően. A belvárosi területeken a legmagasabbak a díjak, míg a külvárosban – az ottani felhasználók kiszolgálását ösztönzendő – a Főváros 50 forintos havidíjat határozott meg.
- A díjból 25 százalékos kedvezményt kap a szolgáltató, ha az eszközök begyűjtésére, szállítására környezetbarát (zéró emissziós) járműveket használ, illetve, ha felhasználási adatokkal segíti a BKK-t az utazásszervezésben.
- A szolgáltatók az eszközökön három helyen egyedi azonosítót kötelesek feltüntetni, amely a szabályszegések felderítését és a szabályszegő felhasználók beazonosítását segíti elő.
- Az MMP-ken kívül tárolt eszközök szolgáltatói napi 5000 forint bírságra számíthatnak eszközönként.
Mely eszközöket érinti a rendelet?
A rendelet definíciója szerint mikromobilitási eszköz a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszköz, így különösen az önkiegyensúlyozó eszköz (hoverboard, monocycle).
Milyen időrendben valósul meg?
A jogszabály fokozatosan lép hatályba, mivel időbe telik a mikromobilitási pontok kialakítása, határaik felfestése. Elsőként az eszközök használatát tekintve legfrekventáltabb területekre vonatkozik majd az új szabályozás: az V., VI., VII. és VIII. kerületek egyes belső területeinek fővárosi tulajdonú részein június 1-től hatályos, míg más területeken – a belvárostól kifelé haladva – július 1-től, illetve október 1-től.
Következő lépések: kerületi szabályozás, KRESZ módosítás
Az aktuális rendelet csak az első lépés a mikromobilitási eszközök hazai helyzetének rendezésében, azt követően, hogy 2019 májusában megjelent a fővárosban az első e-roller szolgáltató. A mostani, fővárosi tulajdonú közterületeken létesítendő MMP-k helyzetének rendezését követően a tervek szerint a BKK és a kerületek között létre fog jönni egy-egy külön megállapodás, amely alapján utóbbiak vállalják, hogy a rendeletben foglalt alapelvek és keretek mentén alkotják meg vagy módosítják a saját szabályozásukat. A megfelelő szabályozási környezet életbe lépését követően, a kerületek és a szolgáltatók fektetik majd le a működés feltételeit (a fővárosi rendeletben meghatározott keretek között). Bene Márk szerint így biztosított, hogy homogén szabályozási környezet jön létre, amely ugyanakkor megőrzi a kerületi sajátosságok miatt szükséges rugalmasságot (csak a keret és az alapelvek fixek), valamint áthidalja a kétszintű önkormányzatiságból eredő kihívásokat. A szakértő szerint a most elfogadott szabályozás nemcsak azért szakmai siker a szolgáltatóknak, szabályozó szerveknek és az egyeztetési folyamatban résztvevő szakértőknek, mert hosszú távon rendezheti egy újszerű szolgáltatás működését, hanem azért is, mert példát mutat arra, hogy a különböző szakmai, önkormányzati és más érdekek eredményesen egyeztethetőek.
A megosztáson alapuló mikromobilitási eszközök, például e-rollerek szabályozása két területet érint: az egyik a közterület-használat, a másik pedig a rájuk vonatkozó közlekedési szabályok.
Ezúttal az első kérdésben történt előrelépés: meghatározták azokat a fővárosi mikromobilitási pontokat (MMP), ahol a használaton kívüli eszközök elhelyezhetőek, valamint a szolgáltatás működtetésének alapelveit. Ugyanakkor
az e-rollerek közlekedésben való részvételének feltételeit és hivatalos definícióját egy KRESZ-módosítás keretein belül kell meghatározni, ami viszont évek óta húzódik, és amelyet feltehetően az új Országgyűlés fog majd tárgyalni.
A leendő KRESZ szabályok elsősorban a felhasználókra vonatkoznak majd.
