A május 16-tal kezdődő héten választja meg az Országgyűlés a miniszterelnököt – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását.
A miniszter közölte, a kormányfő megválasztása után egy-két nappal megalakul az új kormány.
Hozzátette: a kormány megalakulásának feltétele, hogy a parlament elfogadja a kormány szerkezetéről szóló törvényt, ezt a kabinet május 2., az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul beterjeszti, a törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását kérve.
A miniszter ismertetése szerint Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt vele, ismét Kocsis Mátét javasolja a Fidesz frakcióvezetőjének.
Ezzel a személyi döntéssel azért nem lehetett várni, mert az Országgyűlés megalakulását megelőzi a frakciók megalakulása, valamint azok az egyeztetések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alakuló ülésen meg lehessen választani a parlamenti tisztségviselőket – magyarázta a miniszter, jelezve, hogy a Fidesz részéről Kocsis Máté vesz részt ezeken az egyeztetéseken.
Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormányfő Kocsis Máténak kormányzati feladatvállalást is ajánlott, de a frakcióvezető jelezte, amennyiben szabad választási lehetősége van, akkor továbbra is a frakció vezetését szeretné ellátni.
A szerdai kormányüléssel nem közjogi, hanem politikai értelemben ért véget a kormány tevékenysége. A kormány mindaddig működik, amíg az új kormány nem alakul meg, valamennyi miniszter ellátja a feladatát, a közjogi helyzet egyértelmű és világos.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a kormány megbízatása az új Országgyűlés alakuló ülésével szűnik meg, és mindaddig, amíg az új kormány nem alakul meg a miniszterelnök és a miniszterek ügyvezetőként látják el feladataikat.
Szólt arról is, hogy Orbán Viktor négy évvel ezelőtt a kormány valamennyi tagjával négy évre állapodott meg. Elmondta, a miniszterelnök tárgyalásokat folytat az új kormány megalakításáról, és ha ezek eredményre vezetnek, azt a kormányfő közölni fogja a nyilvánossággal. “Addig minden más találgatás” – fogalmazott, hozzátéve: az megfelel a valóságnak, hogy a miniszterelnök sokakkal már beszélt, sokakkal még beszélni fog azok közül, akikkel a jövőbeni kormányzást elképzeli.
A politikus úgy értékelte az április 3-i országgyűlési választást, hogy a részvételi adatokat nézve “a magyar demokrácia mindig akkor volt a legerősebb, amikor polgári kormány volt Magyarországon”. Megjegyezte, három kiemelkedően magas részvételi adatot lehet látni az 1990 óta lezajlott választások történetében, ezeken – a 2002-es, a 2018-as és a 2022-es – választásokon szinte azonos, 70 százalék körüli részvétel volt.
Gulyás Gergely kifejezetten erősnek nevezte a május 2-án megalakuló Országgyűlés és az új kormány legitimációját.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a választás listás eredménye alapján a választópolgárok több mint 54 százaléka – hárommillió-hatvanezren – szavaztak a kormánypártokra, míg “a szélsőbaltól a szélsőjobbig összefogó” ellenzéki listára kevesebb mint kétmillióan szavaztak, míg a parlamentbe újonnan bejutott Mi Hazánkat 330 ezren támogatták. Ez jól mutatja ma a politikai viszonyokat és arányokat – jegyezte meg.
A miniszter kiemelte: a számok alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány intenzitása csökkent, de a vírus nem tűnt el. A járvány miatt 24-en meghaltak, az új fertőzöttek száma 3041. Kórházban 1500 koronavírusos beteget ápolnak, közülük az invazívan lélegeztettek száma 48, vagyis a súlyos kezelésre szorulók száma a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent – mondta.
A tárcavezető hangsúlyozta:
a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédban zajló háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen, kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.
“Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét” – tette hozzá.
Közölte: Magyarország továbbra is mindent megtesz azért, hogy a béke mielőbb helyreálljon, bár az ország befolyása erre mérsékelt. Jelenleg reális forgatókönyvnek tűnik, hogy hónapokig, akár évekig tarthat a háború, és a csapatmozgásokból az látszik, hogy lehetnek a jelenleginél intenzívebb harcokat hozó szakaszok is – mondta.
Elmondta: eddig 625 ezer Ukrajnából menekülő lépte át a határt. Teljesen pontos számok nem állnak rendelkezésre, de több tízezren, talán százezren tartózkodnak Magyarországon, az érkezők több mint 80 százaléka viszont elhagyta az országot. A cél az, hogy minél többeknek adjanak munkát, illetve iskolázzanak be – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország első biztonságos országként mindent megtesz, hogy azoknak, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat, menedéket, ellátást, munkát, oktatást, étkezést biztosítson.
A déli határ védelmére 600 milliárd forintot költött a kormány, 40 milliárd forintot pedig az ukrajnai menekültekre, az utóbbi összeg 2 százalékát fizette ki eddig az Európai Unió. A déli határon érkező migránsokra 4 milliárd forintot kaptak, ezt az ukrán menekültekre költik – fűzte hozzá.
Kitért rá: a nehézségek ellenére a magyar gazdaság stabil lábakon áll. A kormány dönt majd, hogy mi legyen az árstopokkal, de az fontos, hogy beváltak és jelentősen hozzájárultak az infláció mérsékléséhez – jelentette ki. Hozzátette:
a jelenleg 8,6 százalékos infláció 13 százalék lenne az árstopok nélkül.
Megjegyezte: az inflációt illetően Magyarország a középmezőnyben áll, a magyar szám nagyjából megegyezik az Egyesült Államok értékével. Kiemelte: fontos, hogy a kormány intézkedéseivel – amennyire lehet – mérsékelje az inflációt a világban megindult inflációs spirál mellett. Az MNB szerint augusztusban-szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése – mondta.
A tárcavezető közölte: az EU-tagállamok fejlettségi rangsorában Magyarország hét országot előz meg. A beruházási rátát sikerült fenntartani, az alakulása a 2. legjobb Európában, a járvány előtti időszaknál is kevesebb az álláskereső, és csaknem 4,7 millió a foglalkoztatottak száma – sorolta.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az ukrajnai háborúval kapcsolatban beszámolt arról, hogy
az eddigi összes menedékes kérelem meghaladta a 17 ezret és több mint százezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állítottak ki a magyar hatóságok.
Elmondta, a katasztrófavédelem csaknem 10 ezer, a segélyszervezetek pedig megközelítőleg 20 ezer embert helyeztek el szálláshelyeken. A szóvivő közölte, a magyar határ melletti öt, 24 órában működő segítségponton több mint 300 ezer ember fordult meg.
Ismertetése szerint a Híd Kárpátaljáért összefogásban – amelyhez számlaszám és telefonszám is tartozik – a felajánlások meghaladták az egymilliárd forintot. Ez a pénz a hat nagy karitatív szervezethez megy, amely most nagy részt vesz ki a segítségnyújtásból.
Elmondta azt is, hogy a MÁV-Start 270 ezer ingyenes szolidaritási jegyet állított ki, a március 21. óta működő BOK csarnokban megnyitott humanitárius tranzitponton pedig 24 ezren jártak.
A kormányszóvivő szerint a menekülteknek biztosított az egészségügyi ellátása és ha szükséges, akkor a kórházi férőhelyek is rendelkezésre állnak.
Szentkirályi Alexandra azt mondta, óvodába több mint 300, iskolába több mint 1000 menekült gyermek jár Magyarországon, az egyetemi képzésben 440-en vesznek részt.
“Továbbra is számíthat ránk minden háború ellen menekülő, Magyarországon segítségre és barátokra találnak” – fogalmazott.
