Közérdek, hogy az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a rá irányadó törvényi rendelkezéseknek megfelelően köztulajdonban maradjon – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/831/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Székesfehérvári Törvényszék és a Székesfehérvári Járásbíróság támadott ítéleteit.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó tulajdonában álló ingatlanhoz egyedül vezető közútra vonatkozóan csereszerződés jött létre a helyi önkormányzat és két jogi személy között, amelyek a tárgybéli közúttal megközelíthető ingatlannal rendelkeztek. Az új tulajdonosok az utat mint magánutat lezárták, és az indítványozót ingatlanához kizárólag igazoltatás és adatrögzítés után engedték be. Az indítványozó a csereszerződés semmisségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránt keresetet nyújtott be a bírósághoz. A bíróság (megismételt eljárásban) a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a közútnak a csereszerződéssel létrehozott köztulajdonból kivonása, és ezen szerződés semmisségére való kereseti kérelme elutasítása az indítványozót teljes mértékben meggátolja abban, hogy szabad mozgáshoz, szabad közlekedéshez való jogát gyakorolja a saját ingatlana vonatkozásában; a (közérdekkel nem alátámasztott) csereszerződés, és annak bíróság általi jóváhagyása következtében gyakorlatilag elvesztette tulajdonhoz való jogának minden lényeges elemét.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az ügyben eljáró bíróságok felismerték ugyan az ügy alapjogi relevanciáját, a tulajdonkorlátozás alapjogi tesztjének alkalmazása során azonban annak kimondásával, hogy az indítványozó „jogi érdekeltsége jóval kisebb mértékű az önkormányzat által képviselt közérdekhez képest”, olyan jogértelmezést fogadtak el, amely nem áll összhangban az érintett alapjog alkotmányos tartalmával.
Közérdek nem abban mutatható ki, hogy a perbeli út közúti státusza egy kógens jogszabályokat sértő, az átminősítés eljárási szabályait is mellőző, semmis szerződés következtében mégis megváltozzon, és a perbeli út magántulajdonba kerülhessen, hanem abban, hogy az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a rá irányadó törvényi rendelkezéseknek megfelelően köztulajdonban maradjon. Ebből következően
az ügyben felismerhető és érvényesítendő közérdek valójában nem is volt szembeállítható az indítványozó „jogi érdekeltségével” vagy „egyéni érdekével”, hanem egybevág azzal,
így az Alkotmánybíróság tanácsa a támadott döntéseket alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette.
