Péntek 16 óráig dönthetnek a nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal felvett választópolgárok úgy, hogy nem a nemzetiségük listájára, hanem pártlistára kívánnak szavazni vasárnap.
Az érintett 12 nemzetiség tagjai március 18-ig kérhették, hogy nemzetiségi választóként regisztrálják őket az országgyűlési választásra.
A tizenharmadik nemzetiség, az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát.
A határidő lejártáig több mint 75 ezren vetették fel magukat az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal a nemzetiségi névjegyzékbe.
Azok azonban, akik úgy ítélik meg, hogy a nemzetiségüknek nincs esélye a kedvezményes mandátum megszerzésére, dönthetnek úgy, hogy mégis inkább pártlistára szavaznak.
Ők személyesen vagy ügyfélkapus azonosítással legkésőbb a szavazást megelőző második napon, azaz pénteken kérhetik törlésüket a nemzetiségi névjegyzékből, és ebben az esetben már nem nemzetiségi, hanem pártlistára szavazhatnak.
Ennek azért van jelentősége, mert
azzal, hogy 12 nemzetiségnek sikerült országos listát állítania, biztossá vált, hogy mindegyiknek lesz – szavazati joggal nem rendelkező – szószólója az új Országgyűlésben, akkor is, ha csak egyetlen szavazat érkezik a nemzetiségi listára.
A nemzetiségi regisztráció lezárulta után a legtöbben a német névjegyzékben szerepeltek, 33 ezren, ők jó eséllyel indulnak a kedvezményes mandátumért, amelyet a “normál” listás mandátumhoz szükséges szavazatszám egynegyedével szerezhet meg a nemzetiség. Négy éve 23 831 voksra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.
