Önmagában az, hogy egy bíró kinevezésére olyan időszakban került sor, amikor az érintett tagállamban fennálló rendszer még nem minősült demokratikusnak, nem teszi kérdésessé e bíró függetlenségét és pártatlanságát – mondja ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.
A C-132/20. sz. ügyben hozott ítélet – Getin Noble Bank
A végső fokon eljáró lengyel legfelsőbb bíróságnak a fogyasztók és a Getin Noble Bank lengyel hitelintézet között létrejött kölcsönszerződésben foglalt indexálási záradék állítólagosan tisztességtelen jellegével kapcsolatos jogvitát kell eldöntenie. Ebben az összefüggésben e bíróság előtt felmerül a kérdés, hogy a jogvitában korábban eljáró három fellebbviteli bíró megfelelt-e a függetlenség és pártatlanság uniós jog által támasztott követelményeinek.
Egyikük ugyanis a bírói pályafutását a kommunista rendszerben kezdte, és e rendszer megszűnését követően nem tett ismét bírói esküt. A másik két bírót akkor nevezték ki fellebbviteli bírónak (mégpedig 2000 és 2018 között), amikor a lengyel alkotmánybíróság szerint a kinevezésükben részt vevő nemzeti igazságszolgáltatási tanács (KRS) nem működött átlátható módon, és az összetétele alkotmányellenes volt.
Az egyesbíróként eljáró lengyel legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelményeket illetően kérdést terjeszt a Bíróság elé.
A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság először is elutasítja az eljárásban részt vevő lengyel ombudsman azon érvét, amely szerint a lengyel legfelsőbb bíróságnak a Bírósághoz forduló bírája a saját bírói kinevezését érintő, a függetlenségét és pártatlanságát kérdésessé tévő szabálytalanságok okán nem jogosult kérdéseket terjeszteni a Bíróság elé.
A Bíróság ugyanis e bíróra vonatkozóan nem rendelkezik olyan információkkal vagy más bizonyítékokkal, amelyek lehetővé tennék azon vélelem megdöntését, amely szerint a lengyel legfelsőbb bíróság – összetételétől függetlenül – megfelel a Bíróság elé előzetes döntéshozatali kérdéseket terjeszteni jogosult tagállami „bíróságnak” minősüléssel kapcsolatban támasztott követelményeknek, beleértve a függetlenség és pártatlanság követelményét. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések tehát elfogadhatók.
A Bíróság ezt követően a feltett kérdéseket két részben vizsgálja. Azon fellebbviteli bírót illetően, aki a pályafutását a kommunista rendszerben kezdte, a Bíróság az utóbbi években a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó uniós jogi garanciák kapcsán kialakított ítélkezési gyakorlatából eredő elemzési szempontokat alkalmazva úgy véli, hogy
ez a tény önmagában nem teszi kérdésessé e bírónak a későbbi igazságszolgáltatási feladatai ellátása során fennálló függetlenségét és pártatlanságát.
Ebben az összefüggésben többek között kiemeli, hogy a Lengyel Köztársaság csatlakozott az Unióhoz és az uniós értékekhez, köztük a jogállamiság értékéhez, és e tekintetben nem okozott nehézséget az a körülmény, hogy a lengyel bírákat olyan időszakban nevezték ki, amikor ezen állam rendszere nem minősült demokratikusnak.
A kérdést előterjesztő bíróság egyebekben nem hivatkozott egyetlen olyan tényezőre sem, amely e tekintetben kétségeket ébreszthetne.
A másik két fellebbviteli bírót illetően a Bíróság – ugyanezen elemzési szempontokat alkalmazva – megjegyzi, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem foglalt állást a KRS függetlenségével kapcsolatban, amikor 2017-ben e testületnek az érintett két bíró kinevezésekor fennálló összetételét alkotmányellenesnek nyilvánította.
Ez az alkotmányellenesség önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kétségessé tegye az akkori összetételében működő KRS függetlenségét és pártatlanságát, ennélfogva pedig a részvételével kinevezett bírák függetlenségét és pártatlanságát.
Egyébiránt ugyanezt a következtetést kell levonni azt a helyzetet illetően is, amikor a bírót a KRS olyan eljárás eredményeként választotta ki bírójelöltnek, amely akkoriban nem volt sem átlátható, sem nyilvános, és nem is képezhette bírósági felülvizsgálat tárgyát, amennyiben nem állnak rendelkezésre a KRS függetlenségének hiányát alátámasztó bizonyítékok. A kérdést előterjesztő bíróság nem hivatkozott egyetlen olyan tényezőre sem, amely e tekintetben kétségeket ébreszthetne.
