Az elektronikus közigazgatás, azaz a közvetlen személyes jelenlét, utazás, várakozás nélküli, gyors ügyintézés minél szélesebb körű lehetősége nagyon sok érdeket egyesít. Az Állami Számvevőszék friss elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van az alkalmazások felhasználóbarát jellegének további erősítésére és a lakossági digitális kompetenciák további fejlesztésére egyaránt.
Az e-közigazgatás időt, pénzt, fáradságot spórol meg az új személyigazolványt igénylőnek, az adót fizetőnek, a felhőből receptet kiváltónak, és még hosszan lehetne sorolni, hogy ki mindenkinek hétköznapi életünk ezerféle ügyében. Természetesen az intézményeknek is jó, ha gyors és sokszor automatizált, digitális folyamatok szervezettségével lehet felváltani a korábbi, nem egyszer sajnos aktatologatásként érzékelt adminisztrációt. Ezzel
az ügyintézők és az ügyfelek elégedettségét, kölcsönös megbecsülését is érdemben növelni lehet. A környezetvédelem is érdekelt a fokozódó papírmentesség, a kevesebb utazás előnyeiben, a kisebb környezeti terhelésben.
A COVID-19 járvány pedig azt is megmutatta, hogy az egészség megtartásának követelményeit és a mindennapi élethez szükséges intézmények működésének alapvető biztonságát is jól szolgálja a digitalizáció, valamint annak legtöbb területet átfogó eleme, az e-közigazgatás.
Az e-közigazgatás fejlesztése másfél évtizede kiemelt stratégiai irány, mind Európában, mind hazánkban. A digitalizáció térnyerése és egyre gyorsuló fejlődése a közszolgáltatásokat és azok infrastruktúráját is érintette, elengedhetetlenné téve az elektronikus-közigazgatás fejlesztését.
Magyarországon egymást követő, egymásra épülő stratégiák alapján jogszabályváltozások nyitottak utat az új technológiai lehetőségek alkalmazása előtt.
Számos területen átfogó fejlesztés történt, 2018. január 1-jétől pedig a közfeladatot ellátó szervek széles köre köteles biztosítani az ügyek elektronikus intézésének lehetőségét az ügyfelek részére.
Az ügyfélközpontú, támogató funkciókkal is kiegészített e-szolgáltatások terén jelentős, de egyenlőtlen fejlődés volt tapasztalható. A hazai digitális előrehaladás üteme az uniós átlaghoz hasonló, ugyanakkor
jelentős Magyarország lemaradása az összetettebb digitális szolgáltatások területén.
A szolgáltatások igénybevételének szintje így továbbra is az optimális szint alatt van. Technológiai és szolgáltatási hatékonyság szempontjából
kiemelkedőek az adózás, az áru-és pénzforgalom területén végbement fejlesztések.
A digitális közigazgatás kiemelkedően fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány kezelésében és a tájékoztatásban is, jelentősen mérsékelve a korlátozások negatív hatásait. A közigazgatási ügymenet így veszélyhelyzetben is folytonos maradhatott. Ugyanakkor az előzetes, internetes regisztráció nélküli oltási lehetőség az igénybevevők számának jelentős növekedését eredményezte, ami a lakossági kompetenciák növelésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Az elemzés rámutat, hogy a gazdaság és a társadalom digitális fejlődésével, így az e-közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvalósításának nyomon követése és értékelése érdekében a nemzetközi indikátorok mellett szükség van nemzeti mérésekre is. Ezek tudják biztosítani a fejlődés évenkénti összehasonlíthatóságát, és természetesen kellően részletezettek kell, hogy legyenek a szakpolitikai döntések megalapozásához.
A teljes elemzés ITT elérhető.
