Az Európai Tanács március 15-dikén elfogadta az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések negyedik csomagját. Ezek a szankciók tovább fokozzák a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, hogy a Kreml ne tudja finanszírozni az Ukrajna elleni invázióját. Az EU a szankciókat összehangolta a nemzetközi partnerekkel, különösen az Egyesült Államokkal.
Az elfogadott intézkedések:
- Teljes körűen megtiltják a különböző ágazatokban – a Kreml katonai-ipari komplexumát alkotó – egyes orosz állami tulajdonú vállalatokkal folytatott ügyleteket.
- Uniós importtilalmat vezetnek be a jelenleg uniós védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent Oroszország számára. Az ellentételezés érdekében megnövelt behozatali kontingenseket osztanak szét más harmadik országok között.
- Széleskörűen megtiltják az orosz energiaágazatba való új beruházásokat, kivéve a polgári célú nukleáris energiát és bizonyos energiatermékek EU-ba történő szállítását, amelyekre korlátozott kivételek vonatkoznak.
- Uniós kiviteli tilalmat vezetnek be a luxuscikkekre (pl. luxusautók, ékszerek stb.), ami közvetlenül érinti az orosz elitet.
- Ezenkívül a szankciók hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékét a Kremlhez kapcsolódó több oligarchára és az üzleti élet prominens szereplőire, valamint a katonai és védelmi területeken tevékenykedő vállalatokra is kiterjesztik, amelyek logisztikailag és anyagilag támogatják az inváziót. A dezinformáció terén aktív szereplők jegyzékét új bejegyzésekkel egészítik ki.
- Megtiltják Oroszország és az orosz vállalatok uniós hitelminősítő intézetek általi minősítését, valamint az orosz ügyfeleknek nyújtott hitelminősítési szolgáltatásokat, ami valószínűleg azt eredményezi, hogy még kevésbé férnek majd hozzá az uniós pénzügyi piacokhoz.
Oroszország elveszíti „a legnagyobb kedvezményben részesített nemzet” státuszt
Az EU – a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) más tagjaival együtt – arról is megállapodott, hogy az orosz termékek és szolgáltatások többé nem részesülnek a legnagyobb kedvezményes elbánásban az uniós piacokon. Erre a G7-tagok március 11-i bejelentését követően került sor. A megállapodás felfüggeszti azokat a jelentős előnyöket, amelyeket Oroszország WTO-tagként élvez.
A múlt heti megállapodás azokra a széles körű és példa nélküli intézkedéscsomagokra épül, amelyeket az EU az Ukrajna területi integritása elleni orosz agresszióra, valamint az ukrán polgári lakossággal és az ukrajnai településekkel szemben elkövetett egyre több atrocitásra válaszul hozott.
Az uniós szerződések őreként az Európai Bizottság nyomon követi az uniós szankciók Unió-szerte történő végrehajtását.
Az EU egységesen szolidaritást vállal Ukrajnával, és nemzetközi partnereivel együtt továbbra is segíti Ukrajnát és népét, többek között további politikai, pénzügyi és humanitárius támogatás révén – szögezi le a múlt heti megállapodás.
Háttér
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el “különleges katonai művelet” végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
