Az uniós állampolgárság nem árucikk, a Parlament ezért uniós szintű szabályozással orvosolná a befektetői állampolgársági és letelepedési programokhoz kötődő visszásságokat – rögzítette álláspontját az Európai Parlament (EP) szerdán. A képviselők saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésben szólították fel a Bizottságot arra, hogy még megbízatása lejárta, azaz 2024 előtt terjesszen elő jogalkotási javaslatot a kérdésben.
Az „aranyútlevelek” etikai, jogi és gazdasági szempontból egyaránt kifogásolhatók, és súlyos biztonsági kockázatot hordoznak. Össze kellene hangolni a tagországokban az „aranyvízumok” kiadását, hogy az ne adjon lehetőséget pénzmosásra és korrupcióra. Az „aranyvízumokra” uniós illetéket kellene kivetni
– az EP álláspontja szerint.
A hétfői plenáris ülésen szó volt arról a kötelezettségvállalásról is, amelyet a Bizottság, Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok tett a tehetős kormányközeli orosz állampolgárok számára kiadott „aranyútlevelek” korlátozása kapcsán. A jelentést a képviselők 595 szavazattal, 12 ellenében és 74 tartózkodás mellett fogadták el.
Tiltsák be az „aranyútleveleket”…
A Parlament úgy véli, hogy a befektetői állampolgársági programok, amelyek harmadik országok polgárainak egy adott pénzösszegért cserébe uniós állampolgárságot adnak, az uniós polgárság legbelső lényegét kérdőjelezik meg. A képviselők a Máltán, Bulgáriában és Cipruson folytatott jelenlegi gyakorlatot „potyázásnak” tekintik, mivel a tagországok olyan dolgot bocsátanak áruba, amelyet soha senki nem szánt árucikknek. Bebizonyosodott, hogy egyes tagországok a kérelmeket akkor is kedvezően bírálták el, amikor a kérelmezők nem feleltek meg minden feltételnek. A kockázatokra való tekintettel ezért a képviselők a befektetői állampolgársági programok megszüntetését követelik.
… és szabályozzák az „aranyvízumokat”
A képviselők a befektetői letelepedési programokat kevésbé kockázatosnak látják. Ennek ellenére a pénzmosás, a korrupció és az adókijátszás megelőzése érdekében mégis sürgetik az ilyen programok uniós szintű szabályozását, többek között az alábbi módon:
- szigorúan ellenőrizni kellene a kérelmezők (és szükség esetén családtagjaik) hátterét, el kellene végezni az uniós adatbázisok szerinti kötelező ellenőrzéseket és a harmadik országokban végzett átvilágítást is;
- jelentéstételre kellene kötelezni a tagországokat, hogy a tartózkodási engedélyek kiadása előtt értesítsék egymást és konzultáljanak, megadva egymásnak a tiltakozás lehetőségét; valamint
- határozzanak meg minimális fizikai jelenlétet (a kérelmezőnél) a vízum kiadásának feltételeként, a befektetéssel kapcsolatban pedig legyen követelmény az aktív részvétel, a minőség, a hozzáadott érték és a gazdasághoz való hozzájárulás.
Egységes rendszer hiánya, a közvetítők szerepe
A képviselők kifogásolják, hogy mindkét rendszerből hiányzik az átfogó biztonsági ellenőrzés és az átvilágítás. Nem lenne szabad megengedni például, hogy valaki egymás után több különböző országban is kérelmet nyújtson be. Az is elfogadhataltan, hogy a tagállami hatóságok a döntéseiket pusztán közvetítők és egyéb, nem állami szereplők ellenőrzésére alapozzák. A Parlament úgy ítéli meg, hogy mindkét féle programnak hozzá kellene járulnia az uniós költségvetéshez: az „aranyútlevelek” kapcsán azok végleges megszüntetéséig, az „aranyvízumoknál” pedig korlátlan ideig, mégpedig a megvalósuló beruházásokra kirótt, észszerű mértékű illeték formájában. A képviselők egyben arra kérik a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a vízummentességben részesülő harmadik országokra, hogy azok is az uniós szabályozáshoz hasonlóan járjanak el.
Mivel a programok közvetítői se nem átláthatók, se nem elszámoltathatók, ezért a Parlament a teljes kizárásukat kéri a befektetői állampolgári programokból, a befektetői letelepedési programok esetében pedig a „szigorú és kötelező erejű” szabályozásukat javasolja, akár szankciók megállapításával együtt.
A következő lépések
A Bizottságnak jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie a témában, vagy meg kell indokolnia, ha ezt nem teszi meg.
Háttér
A 2011 és 2019 közötti időszakban legalább 130 ezren használták ki a befektetői állampolgársági és letelepedési programokat, ami az érintett országokat összesen több mint 21,8 milliárd eurós bevételhez juttatta.
Befektetői állampolgársági programok jelenleg Máltán, Bulgáriában és Cipruson működnek. Bulgária most tárgyalja a program megszüntetéséről rendelkező törvényjavaslatot, Ciprus pedig már csak a 2020 novembere előtt benyújtott kérelmeket dolgozza fel (ez a ciprusi kormány szerint már lezárult). Tizenkét tagország működtet befektetői letelepedési programokat, de a befektetési összegek és opciók országról országra eltérnek.
