A spanyolországi katalán regionális parlament február végén posztumusz kegyelemben részesített több száz nőt, akiket boszorkányságért végeztek ki a 15-18. században. A képviselők nagy többséggel fogadták el a több mint 700 megkínzott és halálra ítélt áldozat emlékének rehabilitációjáról szóló határozatot.
Kegyelem a katalán boszorkányoknak
A spanyol régió parlamenti képviselői által február 21-dikével elfogadott határozat több mint 700 boszorkánysággal megvádolt, „kipróbált, megkínzott és kivégzett” nő emlékét rehabilitálja.
A 114 katalán képviselő túlnyomó többsége a kegyelem mellett szavazott, 14-en ellene, hatan pedig tartózkodtak.
A katalóniai eseményeket a skót kampány ihlette. A katalán kezdeményezés azonban a skót kampányhoz képest nagyobb támogatottságot és több pénzt kapott, ezért gyorsabban elérte célját.
Sonia Casas, egy katalán történelmi magazin főszerkesztője szerint Spanyolország többi részéhez képest Katalóniában sokkal intenzívebb volt a boszorkányüldözés.
“Ez volt az első hely Európában, ahol megindultak a boszorkányüldözések és itt lépett először külön törvény hatályba a boszorkányok ellen”– nyilatkozta a szakember. Ráadásul Katalóniában végezték ki a legkegyetlenebb módokon a boszorkányperek elítéltjeit – állítják a spanyol történészek.
Pau Castell, a középkori és újkori történelem szakértője, a barcelonai egyetem történésze az elmúlt 15 évet azzal töltötte, hogy több tucat önkormányzati archívumot böngészett át, amelyekben kiterjedt dokumentációt talált a kivégzésekről és a boszorkányság bűntette miatt indított perekről. Castell rámutat, hogy a jelenséget egyrészt a Pireneusok városaiba érkezett külföldiek mozgása segítette elő, másrészt az a tény, hogy “egy olyan feudális területről van szó, ahol a polgármesterek abszolút hatalommal rendelkeztek, és senki sem vizsgált felül néhány pert, ahol nem volt több bizonyíték, mint a nő saját beismerő vallomása.”
Nőnapon kért bocsánatot a skót kormány a boszorkányüldözések áldozataitól
Hivatalosan is bocsánatot kért tegnap nőnap alkalmából a skót kormány nevében Nicola Sturgeon miniszterelnök mindazoktól, akiket boszorkányság címén ítéltek el vagy öltek meg a 16-18. században Skóciában, ahogy fogalmazott „sokukat pusztán azért, mert nők voltak”.
Skóciában 1563 és 1736 között mintegy 4 ezer embert vádoltak meg boszorkánysággal, 84 százalékban nőket. Közülük több mint 2500-at ki is végeztek – megfojtottak, majd máglyán elégettek -, miután kínzással vallomástételre kényszeítették őket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a miniszterelnök „égbekiáltó történelmi igazságtalanságnak” nevezte a boszorkányüldözést, amiért a parlamentnek posztumusz rehabilitálnia kellene mindazokat, akiket a boszorkányságról szóló 1563-as törvény alapján „megvádoltak, elítéltek, megrágalmaztak vagy kivégeztek”. A 15-18. században számos európai országban folyt boszorkányüldözés, de a történészek szerint Skóciában a kivégzettek aránya ötszörösen haladta meg az európai átlagot.
„Egy olyan korban, amikor a nők még tanúként sem hallathatták hangjukat egy tárgyalóteremben, megvádolták és megölték őket pusztán azért, mert szegények és sérülékenyek voltak, sok esetben csak azért, mert nőnek születtek” – mondta Nicola Sturgeon.
Ötvenezer áldozat Európa-szerte
Becslések szerint 1580 és 1630 között Európa-szerte 50 ezer embert ítéltek halálra boszorkányságért. Az áldozatok körülbelül 80%-a nő volt.
Az utolsó „boszorkány”, akit Európában kivégeztek, a svájci Anna Göldi – 1782-ben nyilvánosan fejezték le. Ő volt az első, akit Svájcban rehabilitáltak, a Glarus kantoni parlament 2008-ban posztumusz „felmentette”.
