A veszélyhelyzet miatt a gyermekkel együtt élő szülő által korlátozott kapcsolattartás pótlására vonatkozó igény alapjogi relevanciájú, így a bíróság döntését megelőzően  a kíméletes kiegyenlítésre és méltányos egyensúly kialakítására vonatkozó követelményeknek megfelelő, komplex vizsgálat lefolytatását követeli meg – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/562/2021. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság kapcsolattartás végrehajtása tárgyában hozott támadott végzéseit.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó különélő szülőként jogosult volt a kiskorú gyermekével való rendszeres és időszaki kapcsolattartásra. A gyermekkel együtt élő szülő a veszélyhelyzetre, illetve a járványra tekintettel a gyermek átadását többször megtagadta, ezért az indítványozó a bíróságon kérelmezte a kapcsolattartás pótlásának elrendelését.

A bíróság a jogerős végzésében a kérelemnek részben helyt adott, és elrendelte az elmaradt rendszeres hétvégi kapcsolattartás pótlását, a nyáron esedékes időszakos kapcsolattartás pótlására irányuló kérelmet azonban elutasította, mivel a nyár elmúltával a pótlásra nem volt lehetőség, az csak a folyamatos kapcsolattartás terhére lett volna végrehajtható.

Az indítványozó álláspontja szerint contra legem jogalkalmazásnak minősült az, hogy a kapcsolattartónak fel nem róható okból elmaradt időszaki kapcsolattartás pótlását a bíróság nem rendelte el, és ezzel sérült a családi élete tiszteletben tartásához és a kapcsolattartásához való joga.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a bíróság döntéséből nem tűnt ki, hogy a szünidő eltelte pontosan miért és mennyiben kizáró akadálya a kapcsolattartás pótlásának, ha a pótlás jogszabályi feltételei egyébként fennállnak.

Nem volt megállapítható, hogy a bíróság felismerte volna az ügy alapjogi relevanciáját, azonosította volna az érintett személyek alapjogait, illetve hogy a konkuráló alapjogi pozíciók arányosság elvén alapuló, a kíméletes kiegyenlítésre és méltányos egyensúly kialakítására vonatkozó követelményének megfelelő, komplex vizsgálatot folytatott volna le.

Az Alkotmánybíróság tanácsa ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a támadott végzéseket.