Nem kaphat alapjogi védelmet az autóból adott hangjelzés, amelyet veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésen tanúsítottak, amelynek szervezői gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését valósították meg – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1977/2021. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt általános gyülekezési tilalom idején 2020 áprilisában és májusában több tiltakozó eseményt is meghirdettek egy közösségi oldalon, ahol többek között az indítványozót szervezőként tüntették fel. E tiltakozások lényege az volt, hogy a résztvevők a meghirdetett helyszínen és időpontban autóikban ülve hangjelzéssel fejezzék ki tiltakozásukat bizonyos politikai kérdésekben. Az indítványozó ellen szabálysértési eljárás indult, amelyben a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabott ki.
Az indítványozó a szabálysértési hatóság határozata ellen kifogást nyújtott be, amelynek nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott végzésével a cselekményt négy rendbeli gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésként minősítette, és a pénzbírságot mérsékelte.
Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában úgy vélte, hogy az eljáró bíróság kellő mérlegelés nélkül fogadta el a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog közérdekre hivatkozással történő korlátozását. Azzal továbbá, hogy a bíróság elmulasztotta annak mérlegelését, hogy az autóból adott hangjelzés az adott esetben a véleménynyilvánítás nonverbális módja volt, és e körülménytől függetlenül, tehát az alapjog-korlátozás arányosságának vizsgálata nélkül megállapította a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, megsértette az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó magatartását általános gyülekezési tilalom időpontjában a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó és abba ütköző módon megtartott gyűlés helyszínén tartózkodva, annak szervezőjeként és résztvevőjeként fejtette ki, ezért az a vizsgált esetben nem élvezte a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogának oltalmát, nem minősült olyan nonverbális véleménynyilvánításnak, amely védelmet élvez.
Az Alkotmánybíróság nem adhatott alapjogi jogvédelmet a közlekedés rendjét sértő szabálysértési tényállást kimerítő olyan magatartás (dudálás) esetén, amelyet veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésen tanúsítottak, amelynek szervezői gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését valósították meg.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmányjogi panaszt elutasította.
A határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Marosi Ildikó és Schanda Balázs alkotmánybíró. Párhuzamos indokolást írt Salamon László, Márki Zoltán és Szabó Marcel alkotmánybíró.
